Nem hasít az európai építőipar

Az euróövezeti, valamint az uniós építőipar júniusi teljesítményéről az Eurostat által csütörtökön közreadott adatok arról tanúskodnak, hogy az építőipar is megsínyli a recessziós félelmeket, az alapanyag-ellátási nehézségeket és a magas inflációt. Igaz, az ágazat alacsony rugalmassága miatt lassabban reagál a makrogazdasági folyamatokra, a finanszírozási oldalról felmerülő kockázatokra, hiszen a félbemaradt építkezések mind a megrendelőnek, mind a beruházónak és a finanszírozónak veszteséget okoznak.

Az eurót használó 19 országban május óta 1,3 százalékkal esett vissza a szektor teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Az EU egészét tekintve hajszálnyival jobb a helyzet, itt a mínusz 1,2 százalékos. 

Éves összevetésben még pozitív a szaldó, a tavalyi júniusi teljesítményt az euróövezet 0,1, az EU egésze pedig 0,6 százalékkal haladta meg, bár a bázis a koronavírus-járvány közepette meglehetősen alacsony volt – derül ki az Eurostat előzetes adataiból. Májusban az ágazat visszaesése 0,3 százalékos volt az eurózónában, míg az EU-t minimális, 0,1 százalékos bővülés jellemezte.

Májushoz viszonyítva az építőipar visszaesése júniusban a legnagyobb ütemű, 5,2 százalékos épp Magyarországon volt, de nem sokkal előzte meg Szlovákia és Ausztria sem, ahol 5,0, illetve 4,8 százalékos havi csökkenést mértek. Ezzel szemben a rekorder Szlovéniában 1,7, az őt követő Hollandiában 1, Finnországban pedig 0,2 százalékos pluszt mutattak ki.

A 27 tagállam körében tavaly júniushoz viszonyítva 

nálunk 8,1 százalékos volt a mínusz, míg a harmadik helyre felérő Ausztriát 6,8 százalékos mínusz jellemezte. Építési-építkezési láz jellemzi Szlovéniát, ahonnan éves alapon 27,2 százalékos bővülést jelzett az Eurostat, utána Románia és Lengyelország következik egyaránt 5,9 százalékkal, míg a hollandoknál 4,7 százalékos volt az éves növekmény.