Szerbia az energiaigényeit import nélkül nem tudná kielégíteni. Áramból korábban önellátónak számított, de most abból is behozatalra szorul. A szénnel fűtött hőerőművek ugyanis elavultak, a jó minőségű szén készletei kimerülőben vannak.
A vízerőművek pedig minimális mennyiségű villanyáramot termelnek, mivel száz éve nem volt ilyen rossz a vízügyi helyzet.
A Dunán, a Drinán és a Lim folyón épültek erőművek. A Dunán, a Vaskapu erőműhöz érkező vízmennyiség az augusztusi sokéves átlagnak csak a fele. A villanygazdaság 16 nagy és a 16 kis vízerőműben saját áramtermelésének a 30 százalékát produkálja átlagos években. Ez évi 10,5 milliárd kilowattóra áramot jelent. Az aszály miatti hiány azonban most naponta 9-10 millió kilowattóra. A hiányzó villanyáramot behozatalból biztosítják.
A gázellátás teljes egészében orosz forrásra épül, és a bejelentések szerint biztosított. Szerbiába a vezetékes gáz Magyarország és Bulgária felől is érkezhet.
Magyarországon is 500 millió köbméternyi gázt raktároz Szerbia, a mennyiségek betöltése, és az egyetlen hazai, az udvarnoki tároló feltöltése a hivatalos bejelentések szerint folyamatos.
A gázellátással nem lesz gond a jövőben, ezt többször is hangsúlyozták a napokban az illetékesek. Azt is a napokban jelentették be azonban, hogy az állami szinten a gázellátással megbízott Srbijagas közvállalat október 1-jétől a földgázt az eddigi köbméter helyett kilowattórákban fogja elszámolni. A cég hivatalos internetes honlapján is megjelent az információ, de pontos részletek erről egyelőre nem derültek ki. A Srbijagas szűkszavú közleménye szerint a változtatás nem lesz kihatással az átlagos gázárra.
Egyelőre azzal kapcsolatban sem jelentek meg részletek, hogy mi lesz majd a kőolajellátással. Az államfő azonban vasárnap, amikor a koszovói helyzettel kapcsolatban beszédet mondott a köztelevízióban, emlékeztetett rá, hogy Szerbia november 1-jétől nem juthat hozzá az olcsó orosz kőolajhoz. Pontos információk erről sem jelentek meg sehol, csak találgatások olvashatók a szerb médiában, hogy mi fog történni. Korábban arról cikkeztek, hogy a hatodik uniós szankciócsomag, amely az orosz olaj importjára vonatkozik, Szerbia szempontjából nem jelent semmit. Most viszont
olyan információk jelentek meg, hogy mégsem tud majd Szerbia orosz kőolajat vásárolni.
Eddig a Szerbia által importált összes kőolaj tankerrel érkezett a horvátországi Omisaljba, és onnan az adriai vezetéken keresztül jutott el a Belgrád közelében található pancsovai finomítóba. Korábban az import 45 százaléka Irakból érkezett, kisebb része Kazahsztánból és Oroszországból, illetve más helyekről. Mivel azonban az orosz olaj az utóbbi időben olcsóbb volt, a tavalyi 15-17 százalékról az arány 60 százalékig emelkedett. Az uniós szankciók következtében azonban a jelek szerint Szerbia mégis kénytelen lesz az orosz importról lemondani.
A töltőállomásokon államilag megszabott áron lehet tankolni. Az ársapkát minden pénteken határozzák meg egy hétre vonatkozóan. Jelenleg a 95-ös oktánszámú benzin 180, a gázolaj 210,50 dinárba kerül literenként.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.