Az EU nem ismeri el a krími választások eredményét
Az Európai Unió nem ismeri el az Oroszország által elcsatolt ukrajnai területeken tartott regionális és helyhatósági választások jogosságát és azok eredményét – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EKSZ) szóvivője hétfőn.
Az EU külügyi szolgálata szóvivője útján reagált arra, hogy péntektől vasárnapig regionális és helyhatósági választásokat tartottak Oroszországban, valamint a 2014-ben annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában.
A közlemény szerint az EU nem ismeri el a Krím félsziget Oroszország általi annektálását, azt a nemzetközi jog megsértésének tartja.
Az uniós álláspont szerint a Krím Ukrajna része.
A hét végi választásokon a jogellenesen annektált Krím félszigeten senkit sem választottak meg, aki legitimitással rendelkezne és jogosan képviselhetné a Krím és Szevasztopol lakosságát, illetve akit e területek képviselőiként elismerhetnének – jelentette ki az EKSZ.
Sorra foglalják vissza a településeket az ukránokAz ukrán hadügyminiszter szerint a háború első szakasza sokként hatott, de mostanra stabilizálódott a frontvonal. |
Az Európai Unió felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül hagyjon fel az Ukrajna elleni „jogellenes, provokálatlan és indokolatlan” katonai agressziójával, és vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről az ország nemzetközileg elismert határain kívülre.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja Ukrajna területi egységét és önállóságát – tette hozzá az Európai Unió külügyi szolgálata.
Az Oroszországban szeptember 9. és 11. között tartott regionális és helyhatósági választásokon egyebek között 14 regionális vezető személyéről közvetlenül és egyben közvetve, hat régióban a regionális törvényhozás, 12 regionális székhelyen pedig a képviselő-testület összetételéről lehetett voksolni. Moszkvában 146 képviselői tanács több mint 1500 képviselői helyének sorsa dőlt el.
A választások a 85 régióból 82-t érintettek, több mint 45 millió ember volt jogosult szavazni személyesen vagy online.
A választás fő napja és az urnazárás vasárnap volt.
Mi az a NATO, miért hozták létre, és hogyan alakul át az orosz–ukrán háború miatt?Az orosz–ukrán háború miatt fokozott figyelem összpontosul a NATO-ra világszerte, főleg azután, hogy Oroszország északi szomszédja, Finnország, valamint Svédország is csatlakozását kérte a katonai szövetséghez. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök mennyire érzi fenyegetésnek azt, ha az eddig semlegességi politikát folytató skandináv országokkal bővül az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.