Elfogadott gyakorlattá vált a home office

Tartósan beépült az otthoni munkavégzés a vállalatok foglalkoztatási gyakorlatába és a munkavállalók alkalmazási elvárásaiba a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 27 országban végzett felmérése szerint. Németországban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében a home office használata a világjárvány után heti átlagosan 1,4 napra csökkent. A szomszédos Franciaországban 1,3, az Egyesült Államokban 1,6, Japánban pedig 1,1 nap a heti otthoni munkavégzés.

A leghosszabb átlagos otthoni munkavégzés, heti két teljes nap az Egyesült Királyságban és Ausztráliában épült be a foglalkoztatási gyakorlatba. A harmadik helyen Hollandia áll 1,8 napos heti átlaggal, a negyedik, ötödik és hatodik helyen pedig Törökország, Brazília és Magyarország osztozik heti 1,7 nappal. A legkevésbé Dél-Koreában vált bevett gyakorlattá az otthoni munkavégzés, ahol mindössze heti 0,5 napos átlag alakult ki.

A koronavírus-járvány tehát tartósan megváltoztatta a munkakörülményeket. „Soha semmilyen esemény nem fordította még fel ilyen rövid idő alatt ilyen átfogóan a munka világát” – mondja Mathias Dolls, a tanulmány egyik szerzője.

Minél pozitívabban értékelték a munkavállalók saját otthoni teljesítményüket a korábbi feltételezéseikhez képest, annál több otthoni irodai napot ajánlottak fel nekik a munkáltatók. Ez az összefüggés mind a 27 vizsgált országban kimutatható volt. Ugyanígy jellemzően ki lehetett mutatni azt is, hogy minél szigorúbb volt a járvány idején a zárlat, annál több otthoni irodai napot ajánlottak fel a munkáltatók a zárlat feloldását követően is.

A felmérés megállapításai szerint a munkavállalók most már nem is akarnak lemondani az otthoni munkavégzésről: 26 százalékuk keresne új állást, ha a munkáltatójuk csak személyes jelenlétet megkövetelő munkát kínálna számukra. Az Egyesült Államokban más kutatók által végzett tanulmányok szerint pedig az otthon dolgozók több mint 40 százaléka keresne új állást, ha a munkáltatója megkövetelné a teljes munkaidős irodai jelenlétet.