Hatalmas lyukak az orosz büdzsén, Moszkva újra a piacra kacsingat

Hatalmas összeget, 8 ezermilliárd rubelt (136 milliárd dollárt) kíván elkölteni az olaj- és a gázjövedelmekből a következő három évben a február óta az ukrajnai háborúval küszködő orosz állam – közölte szerdán a Reuters jelentése szerint Anton Sziluanov pénzügyminiszter.

Eközben amennyire lehet, megkímélnék az Állami Vagyonalapot. Ebben a CEIC adatai szerint tavaly augusztusban még 14 ezermillárd rubel volt, ami azonban a háború elejére 13 ezermilliárd alá csökkent, júliusban pedig már alig haladta meg a 12,15 ezermilliárdot.

Az alapot a szabályok szerint normál helyzetben úgy töltik fel, hogy ha az olaj – Oroszország exportterméke – ára elér egy meghatározott szintet, akkor devizát vásárolnak, és ez az alapba kerül. Ezt a szabályt felfüggesztették, miután az Ukrajna elleni támadást követően a nyugati szankciók elvágták Moszkva hozzáférését tartalékai egy részéhez.

A háború folytatódik, sőt eszkalálódik – Kijev ellentámadásba lendült, miközben az oroszok a napokban helyi népszavazásokat szerveztek négy ukrán terület elszakadásáról –, és finanszírozni kell.

Sziluanov azt jelentette be, hogy jövőre 62-63 dollár hordónkénti ár felett folynak az olajjövedelmek az alapba. (A költségvetési tervezet a TASZSZ minapi jelentése szerint erre az évre 80, a jövő évre 70,1 dolláros árfolyamot becsül egy hordó Ural olajra, és a földgáz árában is csökkenésre számítanak.) 

Hartalmas összeget költenének jövőre, de a következő évekre a költekezés lassulására számítanak. Jövőre ehhez bruttó 2500 milliárd rubelt kölcsönöznének, de a kormányzat felhatalmazást szeretne, hogy további ezermilliárdot vehessen fel a piacról kedvező feltételek esetén, hogy az alapot minél inkább tehermentesítsék.

– mondta.

– tette hozzá.

Ami a piacokhoz fordulást illeti, az sok jóval egyelőre nem kecsegtet. Az oroszok csak egy sikeres OFZ, azaz államkötvény-aukciót tartottak, mióta az ukrajnai támadás megindult. A rubel eközben hatalmasat erősödött, eddig idén több mint 20 százalékot a dollár ellen.

A visszatérés a devizapiacra akár már az idén megtörténhet – mondta Sziluanov. Ebben az esetben a korábbi szabályt alkalmaznák, hordónként 44,2 dolláros árfolyam felett. Csak a barátinak tekintett országok – amelyek nem vetettek ki szankciókat Moszkva ellen – devizáiban gondolkodnak, és a dollár vagy az euró nem tartozik ezek közé.

– tisztázta a pénzügyminiszter. Az eszközvásárlásokról és a pénznemükről azonban a jegybank dönt. A pénzügyminiszter kijelentette: tulajdonképp rubelben is megtakaríthatnának, de annak nem lenne devizaárfolyam-hatása, márpedig egy jövedelmeit exportból generáló országnak a jelenlegi árfolyam erős.