Az IMF a globális hazai össztermék (GDP) 3,2 százalékos növekedését jelzi 2022-re a World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre lassuló, 2,7 százalékos bővülés követ majd. Előző, júliusi prognózisához képest az IMF nem változtatott az idei globális növekedési várakozásán, a jövő évit azonban 0,2 százalékponttal rontotta. A globális GDP tavaly 6 százalékkal nőtt.
Az IMF szerint gyülekeznek a viharfelhők. A globális gazdaság továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe, amelyeket három elhúzódó erős hatás alakít: az orosz invázió Ukrajnában, a tartós és egyre szélesedő inflációs nyomás okozta megélhetési válság, valamint a kínai gazdasági növekedés lassulása.
Az IMF szerint 25 százalékos az esélye annak, hogy idén a globális gazdaság növekedése 2 százalék alá lassul. A globális gazdaságnak közel az egyharmada jövőre zsugorodik majd, míg a három legnagyobb gazdaság – az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína – továbbra is gyengén szerepel. A jelentés szerint a legrosszabb még hátravan, és sokak számára a 2023-as év a recessziót hozza.
Továbbra is erőteljesen destabilizálja a globális gazdaságot az Ukrajna elleni orosz invázió, amely energiaválsághoz vezetett Európában, ez pedig jelentősen megemelte a megélhetési költségeket és visszafogja a gazdasági aktivitást. A konfliktus megemelte az élelmiszerárakat a világpiacon, ami komoly nehézségeket okoz az alacsony jövedelmű háztartásoknak világszerte és különösen az alacsony jövedelmű országokban.
Jövőre a háborús válság ellenére is 1,8 százalékos gazdasági növeledésre számít a Valutaalap Magyarországon - mutatott rá Varga Mihály pénzügyminiszter. Facebook posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az IMF az idei várakozását pedig egyenesen felfelé módosította hazánkkal kapcsolatban, a magyar GDP növekedési előrejelzését a korábbi 3,7 százalék helyett 5,7 százalékra emelte.
Sok feltörekvő piac esetében az erős dollár komoly kihívásokat okoz. A dollár jelenleg a 2000-es évek kezdete óta a legmagasabb szinten van részben az amerikai monetáris politika szigorításának hatására. A kialakult helyzetre a legtöbb ország úgy reagál, hogy monetáris politikájával az árstabilitást igyekszik megőrizni, miközben megengedi az árfolyamok alkalmazkodását, és közben óvják az értékes devizatartalékokat arra az időre, amikor valóban romlanának a pénzügyi körülmények.
Az IMF jelentése szerint az energia- és az élelmiszerválság, párosulva a szélsőséges nyári hőmérsékletekkel arra figyelmeztet, hogy milyen lenne egy ellenőrizetlen klímaátmenet. Olyan további intézkedésekre van szükség, amelyek képesek elhárítani a katasztrofális éghajlatváltozást.
Kedden ismertetett prognózisában az IMF a fejlett gazdaságokra a tavalyi 5,2 százalékos növekedés után az idei évre 2,4 százalékos GDP-növekedést jelez, 0,1 százalékponttal kisebbet a júliusban becsültnél. A jövő évi növekedés várhatón 1,1 százalékos lesz, 0,3 százalékponttal mérsékeltebb a júliusban vártnál.
Az Egyesült Államokban a tavalyi 5,7 százalékos növekedés után az idén 1,6 százalékos lehet a GDP-növekedés, 0,7 százalékponttal kisebb a júliusban jelzettnél. 2023-ban 1 százalékos növekedés várható, ami megegyezik az előző, júliusi prognózissal.
Az euróövezetben a tavalyi 5,2 százalék után idén 3,1 százalék lehet a GDP-növekedés, 0,5 százalékponttal nagyobb a júliusban becsültnél, amit 2023-ban 0,5 százalékos növekedés követhet, 0,7 százalékponttal alacsonyabb a júliusban jelzettnél.
A németországi GDP-növekedés a tavalyi 2,6 százalék után idén 1,5 százalék lesz, 0,3 százalékponttal magasabb a júliusban becsültnél. Az IMF szerint a német GDP jövőre 0,3 százalékkal csökken, míg a júliusi előrejelzés 0,8 százalékos növekedést valószínűsített 2023-ra.
Az Egyesült Királyság gazdasági növekedése a tavalyi 7,4 százalékról idén 3,6 százalékra, jövőre 0,3 százalékra lassul. Júliushoz képest az idei évre vonatkozó előrejelzést 0,4 százalékponttal fölfelé, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal lefelé korrigálták.
A tavalyi 6,6 százalék bővülés után a feltörekvő térségekben 3,7 százalék lesz a GDP-növekedés idén és jövőre, a júliusi becsléshez képest az ideit 3,6 százalékról, a jövő évit 3,9 százalékról változtatták meg.
Kínában a tavalyi 8,1 százalékos GDP-növekedés után az idén 3,2 százalékos, jövőre 4,4 százalékos növekedést vár az IMF, az idei évit 0,1 százalékponttal, a jövő évit 0,2 százalékponttal rontva júliusi becsléséhez képest. Indiában, ahol tavaly 8,7 százalékkal nőtt a GDP, idén 6,8 százalékkal, jövőre 6,1 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye a kedden ismertetett új előrejelzés szerint. Az ideit 0,6 százalékponttal rontották a júliusi becsléshez képest, a jövő évre várt növekedési előrejelzésen nem változtattak.
A világkereskedelmi forgalom az idén 4,3 százalékkal nő, 0,2 százalékponttal nagyobb mértékben a júliusban becsültnél. A jövő évi adatot ugyanakkor 0,7 százalékponttal 2,5 százalékra rontották. Tavaly 10,1 százalékkal bővült a világkereskedelmi forgalom.
Az olajár az idén a júliusban vártnál 9 százalékponttal kisebb mértékben, 41,4 százalékkal nő, jövőre pedig 12,9 százalékkal csökken. A Brent, a Dubai Fateh és a WTI olajtípusok árának a számtani átlaga 2021-ben 69,42 dollár volt, az idén 98,19 dollár, jövőre pedig 85,52 dollár lehet.
Inflációs előrejelzését a fejlődő és a fejlett régiókra vonatkozóan egyaránt emelte az IMF. A fejlett régiókban az idén 7,2 százalékos, jövőre 4,4 százalékos lehet a fogyasztói árak emelkedése, az idei 0,6 százalékponttal, a jövő évi 1,1 százalékponttal magasabb a júliusi prognózisnál. A fejlődő régiókban az idén 0,4 százalékponttal magasabb, 9,9 százalékos, jövőre pedig 0,8 százalékponttal magasabb, 8,1 százalékos infláció várható. A globális infláció a tavalyi 4,7 százalék után idén 8,8 százalék, jövőre 6,5 százalék lesz, a júliusi becsléshez képest az ideit 0,5 százalékponttal, a jövő évit 0,8 százalékponttal felfelé módosították.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.