Lengyelországban amúgy sem jó a levegő, ugyanis a 38 millió lakosú államban az otthonok háromnegyedét szénnel fűtik. A fűtési rendszer nagyobb része még a szocialista időkben alakult ki, amikor a környezetvédelmi szempontokat gyakorlatilag egyáltalán nem vették figyelembe. Ennek meg is van az eredménye, ugyanis
Lengyelország ad otthont az Európai Unió száz legrosszabb levegőjű városa közül negyvennek.
Az ukrajnai háború miatt kialakult energiaválság, – ahelyett, hogy éppen a „zöldítés” kerülne előtérbe – alternatív tüzelőanyagok keresésére ösztönözte a lengyel lakosságot, így került képbe a háztartási hulladék elégetése.
Már most is, az ősz elején naponta érezni az égő szemét szagát – mondta a Varsó északi külvárosában, Jablonnában élő Mroczkowska a Bloombergnek. A kialakult helyzet valószínűleg csak rontani fogja a már amúgy is tragikus statisztikákat, ugyanis Európában Lengyelországban a legmagasabb a szennyezett levegővel összefüggő korai halálesetek száma.
Varsó ideiglenesen felfüggesztette a szén minőségének ellenőrzését, mondván, most az is jó, ha bármilyennel sikerül feltölteni a kazánokat. Emellett védőmaszkok kiosztását fontolgatják, ha hidegebbre fordul az idő.
Közben az ország egyik legbefolyásosabb politikusának, Jaroslaw Kaczynskinak is félreérthető mondatai voltak: egy tüntetésen úgy fogalmazott, hogy a lakosságnak mindent meg kell tenni a háztartások kihűlése ellen, és
szinte mindent el kell égetni, kivéve az autógumikat, és a hasonlóan káros dolgokat.
A krakkói regionális gyűlés közben elhalasztotta a kemencék betiltását, így lehetővé tették, hogy 2024-ig bármit elégethessen a lakosság otthoni körülmények között.
Lengyelország szénfelhasználása azonban a 27 tagú EU-ban kimagasló. Andrzej Duda elnök arról biztosította népét, hogy az országnak saját felhasználásra nagyjából 200 évre elegendő szénkészlete van. Ugyanakkor azt is vállalták, hogy 2050-re felhagynak a tüzelőanyag villamosenergia-termelésre való használatával. Hiába alakultak ki nagy teherautósorok a szénbányáknál, amikor tavasszal szankciós listára került az orosz szénimport is, ugyanis Piotr Siergiej, a Polski Alarm Smogowy nevű környezetvédelmi aktivistahálózat szóvivője szerint
a háztartások 60 százalékának nincs elegendő fűtőanyaga a télre. „Így tehát az emberek minden összegyűjtenek, ami éghető.”
A dél-lengyelországi
Nowy Sacz városában például kevesebb szemét keletkezik, mint egy évvel ezelőtt. A településről egyébként érdemes tudni, hogy tavaly a legszennyezettebbnek minősítették az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által vizsgált 334 város közül.
Elsősorban az éghető anyagok kidobott mennyisége csökkent, így például jóval kevesebb papír, karton, és csomagolás kerül a kukákba
– összegzett Ludomir Handzel polgármester. Ugyanakkor hozzátette, jelentős bírságra számíthatnak azok, akik mérgező anyagokkal akarnak fűteni. A hulladékgazdálkodási szervezetek szerint még kori következtetéseket levonni, ugyanis a fogyasztás csökkenése is okozhatja a szemét mennyiségének visszaesését.
Lengyelországban évente mintegy 40 ezer korai halálesetet regisztráltak a levegőszennyezés miatt, ami Bulgária után a legtöbb az EU-ban.
A Polski Alarm Smogowy környezetvédelmi szervezet egyik aktivistája szerint azért terjeng a fojtó szmog, mert a lakosság esténként saját kemencéjébe, kazánjába gyújt be. A helyzetet hitelesen festi le, hogy nagy sikert ért el új termékével egy varsói startup, mert
a kisgyerekesek szívesen vásároltak a légszűrővel felszerelt babakocsi-burkolatokból,
ugyanis így a téli szmogriadó esetén is le tudták vinni az utcára a csecsemőket.
A nagy szmog tehát nem ismeretlen Lengyelországban. Az utóbbi években a legsúlyosabb helyzet 2016–2017 telén alakult ki, erről külön dokumentumfilm készült.
A budapesti szemétválságról itt olvashat bővebben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.