Sapka, nem sapka: a gázár kérdésétől lesz forró az EU-csúcs – Orbán Viktor mellé állt Olaf Scholz kancellár

A korábbi évtizedben megszokott volt egy-egy fontos uniós csúcs előtt, hogy Angela Merkel kiállt, és elmondta, milyen kompromisszum várható. A csütörtök délután kezdődő kétnapos csúcsot megelőzően is megtörtént a német üdvlövés, csakhogy egészen más formában. Órákkal az esemény előtt a Bundestagban szólalt fel Merkel utódja, Olaf Scholz kancellár (ami önmagában nem szokatlan), és arról szónokolt, hogy szó sem lehet a földgázárak korlátozásáról – az „ársapkáról” –, amit a csúcsra készülőben 15 uniós tagállam sürget, köztük a franciák és a lengyelek.

– készített fel szerdai Twitter-bejegyzésében Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Csütörtökön, a csúcstalálkozó kezdete felé még azt is hozzátette, hogy a brüsszeli gázársapkatervek Magyarország számára „teljes gázembargóval” érnek fel, és hogy „a gazdasági öngyilkosság nem segít Ukrajnán”. 

Az uniós politikára szakosodott nemzetközi hírportál, a Politico a csúcsról szóló előzetesében csúnyán nekiesett Berlinnek és magának Scholznak:

– írták, azt felróva a németeknek, hogy az energiakrízis közepette felhagytak korábbi konszenzusépítő magatartásukkal, és a nemrég bejelentett hatalmas válságkezelő csomagjukkal magukra vonták azoknak a haragját, akik nem engedhetik meg maguknak a vállalataik és háztartásaik ekkora mértékű kisegítését. Sőt, még hagyományosan legfontosabb uniós partnerükkel, a franciákkal sem egyeztettek, akik egyébként szintén megkapják „a magukét” a Politicótól és más nemzetközi lapoktól, amiért Emmanuel Macron elnök országa protekcionista hagyományokhoz nyúlt vissza.

Macron nemrégiben azt sürgette egy konferencián, hogy az európai országok fogjanak össze az ázsiaiakkal, és együtt kérjék meg az Egyesült Államokat és Európa legnagyobb gáztermelőjét, Norvégiát, hogy a barátság jegyében csökkentsék túl magas gázáraikat.

Ne a politikát, a gazdaságot nézd

Nem lévén az unió tagjai, az amerikaiaknak csupán a szelleme lebeg a csúcs résztvevőinek szeme előtt, többek közt az Atlanti-óceánt hasító, cseppfolyós gázzal (LNG-vel) teli tankhajók, Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok és politikai támogatás formájában.

Abban a kérdésben Berlin és Párizs tulajdonképp egyetért, hogy az orosz szállítások – szankciókkal kikényszerített, vagy vállalt – lelassulása miatt előállt energiahiányt az amerikaiak arra használják fel, hogy méregdrágán adjanak el földgázt Európának: ezért Robert Habeck német gazdasági miniszter is szemrehányást tett nekik a közelmúltban. Az egyetértés azonban ezen nem terjed sokkal túl, és megfigyelők ennek a jeleként értékelték, hogy egy nappal a csúcs előtt januárra halasztották a jövő szerdán esedékes rendszeres francia–német miniszteri értekezletet.

A franciák a 27 tagállam többségével együtt abban látják a megoldást az energiaköltségeket felturbózó válságra, ha az unió ársapkát helyez a földgázra. A németek azonban a hollandokkal és egyes közép-európai tagállamokkal együtt (nem beleértve az ukrán–orosz konfliktusba nyakig belemerülő Lengyelországot) ezt ellenzi, arra hivatkozva, hogy egy ilyen korlát a szállítások leállásához vezethet. 

gázársapka – fogalmazott Scholz a Bundestag előtt a Reuters jelentése szerint – azt a veszélyt hozná, hogy a termelők inkább másutt adják el a földgázt, és Európába kevesebb jut belőle.

Az EU-nak szorosan koordinálnia kellene más gázfogyasztókkal, mint Japán és Korea, hogy ne kerüljünk versenyhelyzetbe egymással – mondta a kancellár.

– tette hozzá.

A földgáz európai ára nagyon sokat csökkent a nyári csúcsról, de még mindig többszöröse a krízis előtti években megszokottnak, és bár az uniós gáztározók szinte megteltek, hosszú a tél, utána azonnal el kell kezdeni készülődni a következő fűtési szezonra, és az árakat a világpolitikai fejlemények is befolyásolják.

Sanchez és a trójai ló

A politikai gazdaságkezelés elleni visszatérő figyelmeztetéseit ismételte meg az utóbbi napokban felpörgő angol nyelvű Twitter-fiókjában, illetve magyar nyelven a Facebookon Orbán Viktor magyar kormányfő is, aki szerint egy gázársapka a szankciós politika folytatását jelentené, veszélyekkel az ellátásra, miközben Magyarország tavalyi 7 milliárd eurós nettó energiaimport-számlája az idén 17 milliárdra emelkedik, és „ez az az elefánt a boltban”, amivel az Európai Bizottságnak foglalkoznia kellene.

– írta a kormányfő a Twitteren.

Az Európai Bizottság javaslata az energiakrízis kezeléséről, amelyet Ursula von der Leyen elnök ismertetett, formálisan nem tartalmazta a gázársapka bevezetését – hanem többek közt a közös uniós földgázbeszerzést sürgette, és az irányadó holland TTF piacon mérsékelnék az áringadozásokat –, de Brüsszel nem tehette meg, hogy figyelmen kívül hagyja az ársapkát kívánó 15 tagállam nyomását, és talált rá formát, hogy mégis a napirendre kerüljön a kérdés a csúcson.

Vajon Pedro Sánchez megint előadja magát? – idéz a Politico egy néven nem nevezett brüsszeli hivatalnokot, aki arra utalt, hogy a spanyol miniszterelnök márciusban órákig feltartotta a csúcsot, amíg ki nem harcolta azt az engedményt – az „ibériai modellt” –, hogy Spanyolország és Portugália a földgáz- és az árampiacát szétválasztva alkalmazhasson egyfajta gázársapkát.  

Ami akkor nekik engedmény volt, annak most az uniós szintű bevezetését javasolja megfontolni a csúcsnak Von der Leyen. Az áramtermelésre használt földgáz árának korlátozása csak egyike volt egyébként a tagállamok felvetette többféle gázársapka-elképzelésnek, amelyek közt volt olyan radikális is, mint a teljes uniós gázimport árainak megfogása.

Az előzményekből világos, hogy a gázársapkáról aligha lesz a csúcson megegyezés, de még a brüsszeli javaslatnak a szilárd pontjai is vitát gerjeszthetnek. A javasolt közös beszerzésről például a magyar miniszterelnök a következőt posztolta: 

Hatalmas a politikai zaj

A minden bizonnyal bonyolult érdekcsoport-összeütközéseket hozó uniós csúcstalálkozót hatalmas politikai zaj veszi körül.

Úgy adódott, hogy Ursula von der Leyen körül épp most dagad fel a közös uniós vakcinabeszerzés körüli botrány.

Az egyik legsötétebb felhő a csúcstalálkozó egén, hogy szintén pont most eszkalálódott a „jogállamisági vita” Lengyelországgal, amelynek alapján – Magyarországhoz hasonlóan – hatalmas összegű EU-pénzeket tart vissza Brüsszel.

Ebben a kérdésben Magyarország – eltérően a gázársapka ügyétől – Varsó oldalán áll, erről a magyar kormányfő szintén a Twitteren tett közzé Lengyelországot és Mateusz Morawiecki miniszterelnököt támogató, az Európai Bizottságot élesen kritizáló angol nyelvű posztot.

– írta.