A szakszervezetek, a nyugdíjasok, nem utolsósorban a rendőrök követelései közepette kénytelen kidolgozni a jövő évi költségvetést a bukaresti kormány, amely az idén már másodszor szabta át a büdzsét. A Nicolae Ciuca vezette balliberális kabinet által csütörtökön elfogadott kiigazítás alapján a konszolidált költségvetés bevételei 521,1 millió lejjel (1 lej 83 forint), a kiadásai pedig 522,1 millió lejjel nőnek. A kormány szerint a kiigazítás a kötelező kiadásokat, a működési költségek és a szociális támogatások kifizetéséhez nyújt pótlólagos fedezetet, ugyanakkor forrásokat csoportosítottak át az állami kifizetőhelyek gazdaságot, lakosságot és vállalkozásokat támogató programjaira.
Forrást biztosították az aszályok kifizetéséhez, és növelték a vissza nem térítendő külső forrásokból finanszírozott projektekre elkülönített összegeket. (Romániában idén több mint egymillió hektáron pusztított az aszály, és azok a gazdák nyújthatnak be kárigényt, akiknek a szárazság 30 és 100 százalék közötti mértékben pusztította el a termését.
A támogatható költségek 40 százalékát fedezi az állam, egy gazda hektáronként 124 ezer forintnak megfelelő kártérítést kaphat,
amennyiben 100 százalékos kára volt).
A kiigazítás alapjául szolgáló makrogazdasági prognózis szerint a román össztermék (GDP) idén 1396 milliárd lej lesz, a költségvetési hiány 80,1 milliárd lej marad, de GDP-arányosan 5,84 százalékról 5,74 százalékra csökken. A deficit az év első kilenc hónapjában 0,71 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a GDP 3,75 százalékáról a 3,04 százalékára. A román kormány kiemelte, hogy a konszolidált költségvetés bevételei a múlt év azonos időszakához képest 22,6 százalékkal 331,5 milliárd lejre, a kiadások pedig 18,6 százalékkal 373,2 milliárd lejre növekedtek.
Eközben az immár 16 százalékot meghaladó infláció közepette nő a társadalmi elégedetlenség az országban. Csütörtökön a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt tüntettek az Europol rendőrszakszervezethez és a börtönőrök szakszervezetéhez tartozó rendőrök, követelve egyebek mellett a bértörvény gyakorlatba ültetését, a munkájukkal járó kockázatok méltó kompenzálását.
A rendőrök azt kérik, hogy fizessék ki nekik a hatályos jogszabályokban előírt, valamint a valós béreik közötti különbséget, továbbá emeljék az élelmiszer-utalványok, valamint a felszerelésekre folyósított juttatás értékét. Kérik továbbá a 13 évvel ezelőtt befagyasztott fizetések aktualizálását, a katonai és rendőri béreknek a valós inflációhoz történő igazítását.
A romániai rendőrök nehezményezik, hogy nem történt meg javadalmazásuk 2022. január elsejéig előirányzott emelése, továbbá arra is panaszkodnak, hogy kockázatos a munkájuk, az „óriási mennyiségű túlóra” dacára pedig nehéz anyagi körülmények között élnek.
Ezzel egy időben arról egyeztetett a román kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, hogy
a jelenlegi 2550 lejről (212 ezer forint) 3 ezer lejre tervezi emelni januártól a bruttó minimálbért,
az összegből pedig 200 lej után a munkáltatónak nem kellene adót és járulékot is fizetnie.
A szakszervezetek a garantált jövedelem legalább 3200 lejre történő emelésére tett javaslatot. Másrészt a munkáltatók elfogadták a 3 ezer lejes bruttó összeget, azt kérték viszont, hogy ne 2800 lejnél, hanem a jelenlegi 2550 lejnél húzzák az adó- és járulékmentesség határát.
Közben továbbra sem tudni, mennyivel emelkednek 2023 januárjától a nyugdíjak. A korábbi tervekkel ellentétben valószínűleg nem az inflációval indexálnak, hanem az öregségi juttatásra szánt keretet emelik 15 százalékkal, és várhatóan mintegy 15 milliárd lejt biztosítanak a nyugdíjak kifizetésére.
Bár a szociáldemokraták differenciált emelést szorgalmaztak (ez alapján a nyugdíjasok egy része esetében 10, a kisnyugdíjasok esetében 25 százalékos lenne az indexálás), a liberális miniszterelnök ezt elvetette, szerinte ugyanis a nyugdíjakat nem lehet sem fokozatosan, sem differenciáltan megemelni, mert alkotmányellenes lenne.
Egyébként a differenciált emelést elfogadhatatlannak tartja a Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR), felszólítva a kormányt, hogy a költségvetésből támogassa szociális segélyekkel is az alacsony jövedelmű szépkorúakat.
A koalícióban meg is született az elvi egyezség arról, hogy a kisnyugdíjasok ellensúlyozásképpen továbbra is többlettámogatást kapnak utalványok formájában,
döntés azonban még nincs, hogy mekkora összegű lesz ez a támogatás, és mekkora jövedelemküszöb fölött jár majd az érintetteknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.