késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Japán több ezermilliárd jennel növeli eladósodását
Jóváhagyta a japán gazdaságot élénkítő, 29 100 milliárd jenes, azaz 198 milliárd dolláros költségvetési kiigazítást a tokiói kabinet, amelynek célja az infláció lakosságra és vállalatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásának enyhítése – közölte a pénzügyminisztérium kedden.
A március végéig tartó gazdasági évre elfogadott második pótköltségvetést részben egy 22 900 milliárd jenes államkötvény-kibocsátásból finanszírozzák. Az újabb pénzfelvétel tovább növeli az ország már így is felduzzadt adósságterhét.
Fontos, hogy mind a gazdasági fellendülésre, mind a kiegyensúlyozott költségvetésre törekedjünk, ám válság idején nem szabad haboznunk a költekezéssel
– indokolta a törvényt Sunicsi Szuzuki japán pénzügyminiszter újságírók előtt.
Fumio Kisida miniszterelnök a jelek szerint minden erővel a háztartások és a vállalkozások segítségére kíván sietni, mivel
a Bloomberg szerint a dollárral szemben három évtizedes mélypontra süllyedő jen és a japán mércével magas infláció miatti elégedetlenség olyannyira aláásta a kormány népszerűségét, hogy a történelmi minták alapján már a kabinet bukására lehet számítani.
Az összkép egy jottányit sem változott, a kormány továbbra is sok pénzt költ, amivel az adóbevételeket növelő fellendülést próbálnák stimulálni – értékelte a csomagot Sunszuke Kobajasi, a Mizuho Securities közgazdásza.
A kiadások egy része azonban csak szimpla pénzosztás lesz, ami nem vezet a magánszektorban olyan fenntartható növekedéshez, mint amit például a tőkeberuházások hoznak
– tette hozzá.
Az országban egyébként a gyorsuló áremelkedés továbbterjedt az energiaszektorból, így
az infláció vélhetően a vártnál is makacsabb lesz, bár még szeptemberben sem haladta meg a 3 százalékot.
Igaz, ez a felkelő nap országában nyolcéves csúcs. A fizetések növekedése viszont a hírek szerint nem tud lépést tartani az árakkal.
A miniszterelnök azt reméli, hogy némi pénzügyi segítség fejében növelheti támogatottságát, miközben a csomag egyúttal lehetővé teszi a Bank of Japan számára is, hogy a jen leértékelődése ellenére kőkeményen tartsa az alacsony alapkamatot – véli a Bloomberg.
Ennek megfelelően a többletkiadások legnagyobb részét, vagyis mintegy negyedét az árcsökkentő intézkedésekre – köztük az áram- és benzinár-támogatásokra –, valamint a vállalatokat béremelésre ösztönző intézkedésekre fordítják.
Az extra pénz további egyötödével egyéb jóléti intézkedéseket, míg 7500 milliárd jennel a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség javítását és a változó nemzetbiztonsági környezet kezelését kívánják finanszírozni.
Az újonnan kibocsátandó kötvények kapcsán a hírügynökség megjegyzi, hogy a fejlett világon belül már eddig is Japán államadóssága volt a legmagasabb, és bár nagyrészt belföldi vevők vásárolják fel a kötvényeket, beleértve a központi bankot is, a politikai döntéshozók tisztában vannak vele, hogy meg kell őrizniük a piac bizalmát.
Miközben a pótköltségvetés az infláció hatásának enyhítésére törekszik, olyan projekteket is támogatni próbál, amelyek a leértékelődött jen pozitív hatásainak jobb kihasználását segítik – például a beutazó turizmus révén –, ahelyett, hogy inkább megpróbálnák megfordítani a tendenciát.
Ebből a szempontból érdekes, hogy egy frissen közzétett közvélemény-kutatás szerint
a japánok több mint fele helyesebbnek tartaná, ha felülvizsgálnák a japán központi bank rendkívül laza monetáris politikáját.
A kiegészítő költségvetést most még a parlament elé kell terjeszteni, ahol a kormánykoalíciós többség vélhetően elfogadja. Szuzuki szerint amúgy nem sürgős a szavazás, elég, ha év végéig átmegy a javaslat.
Japán maradna a Szahalin 1. projektbenAz energiaimporttól függő szigetország továbbra is igényt tart az orosz energiahordozókra. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.