késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szerbia az IMF segítségére számít, miközben izzik a koszovói konfliktus
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége Szerbiában tartózkodik és a november 4-éig tartó megbeszéléseken az IMF által 2021 júniusában jóváhagyott, tanácsadói jellegű megállapodás harmadik értékelése zajlik. Közösen tekintik át a szerbiai pénzügyi és gazdasági folyamatokat, a korábban lefektetett gazdaságélénkítő program végrehajtásában elért eredményeket. A bejelentések szerint tárgyalnak egy készenléti hitelmegállapodásról is. Mindeközben izzik a feszültség Koszovóval, a határ felé kedden katonai konvojok indultak.
Ezt Siniša Mali pénzügyminisztere is megerősítette, aki elmondta, hogy reményei szerint az új szerződés biztosítani fogja a felelős gazdaságpolitika folytatását. A bizonytalan nemzetközi helyzetben pótlólagos pénzügyi stabilitást nyújt az országnak.
Szerbia biztonságos oázis szeretne maradni a beruházások, a gazdaság és a polgárok számára
– nyilatkozta. Terveink megvalósításához van elegendő pénzünk, és ha még a Valutaalap is jóváhagyja a készenléti hitelt, amihez szükség esetén hozzányúlhatunk, akkor jövőre is stabil marad a gazdaság helyzete – tette hozzá. Keretösszeget azonban egyelőre senki sem említett.
Mali szerint az IMF-fel való együttműködés eddig is Szerbia hasznára vált, segít az ország hitelminősítésének javításában, de jelentősen hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. A gyors és hatékony reformokhoz is hozzájárul.
Az adóigazgatóság reformját, az elektronikus számlázási és adózási rendszer bevezetését, a közbeszerzések hatékonyabb lebonyolítását és a közberuházások és infrastrukturális projektumok ellenőrzését emelte ki a pénzügyminiszter.
Akár az Európai Központi Bankot, akár az amerikai jegybankot nézzük, emelik a kamatokat, a pénz egyre drágább, Szerbiát ezért is érdekli, hogy az IMF révén hogyan juthatna olcsóbban pénzhez – fejtette ki Mali az állami televízióban. Mali szerint a GDP idén 60 milliárd eurós szintet érheti el. Kiemelte, hogy az év első kilenc hónapjában
a válság ellenére több mint 3 milliárd euró értékű, közvetlen külföldi beruházás érkezett az országba.
A GDP-arányos államadóság 53,7 százalék, tehát jóval a maastrichti szerződésben megszabott 60 százalék alatt maradt. A nyugdíjak, és a közalkalmazottak fizetésének emelését is kilátásba helyezte.
A Fiskális Tanács ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy
jövőre valószínűleg 3-4 milliárd eurós hitelt kell felvennie Szerbiának,
mert mintegy 4 milliárd eurónyi adósság törlesztése válik esedékessé. Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke szerint a kamatok növekedése miatt is ellenőrzés alatt kell tartani az adóság szintjét.
Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as és 2021-es koronavírus-válság idején összesen mintegy hatmilliárd eurós hitelt vett fel az állam, ezért nőtt az adósságállomány. A legtöbb pénzt a lakosság és a gazdaság megsegítésére fordították, de egy része nem volt célzott, nem volt eléggé hatékony. Megítélése szerint kétmilliárddal többet költöttek el a kelleténél. A Fiskális Tanács intézményét 2010-ben hozták létre azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérje, értékelje, majd jelentések formájában publikálja a fiskális politikával kapcsolatos észrevételeit, ajánlásait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.