késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Több millió ukrán maradt fedél nélkül: hol tart a beígért állami lakásprogram?
Áprilisban az elnöki hivatal állami költségen lakásépítési és -vásárlási programot terjesztett elő annak érdekében, hogy még idén megoldódjon a belső menekültek egy részének problémája. A tervet egyelőre nem hajtották végre. Az ok prózai, nincs rá pénz.
Az ukrán területfejlesztési minisztérium adatai szerint
több mint 2,4 millió ukrán él lerombolt vagy jelentősen megrongálódott házban.
Ez előzetes becslés, ugyanis a hadiállapot és az egyes régiók ideiglenes megszállása miatt lehetetlen pontosan megállapítani a lakhatatlanná vált építmények számát.
A frontvonalban húzódó megyék katonai közigazgatásainak tájékoztatása szerint február 24-től október közepéig mintegy 160 ezer megrongálódott vagy megsemmisült ingatlant regisztráltak az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken. Ezek 60 százaléka szinte teljesen megsemmisült. A megrongálódott ingatlanok között a lakóhelyiségek dominálnak, számuk eléri a 142 ezret.
Áprilisban Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője kijelentette, a kormány 2022 telére lakhatást biztosít mindazoknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.
A terv az volt, hogy 186 ezer ukrán számára 53 400 lakást készítenek elő. Állami megrendelésre 32 ezer lakás építését tervezték.
Az elnöki hivatal 2022-re szóló terve 100 ezer négyzetméternyi lakóterület kialakítását irányozta elő 15 nyugati megyében, az ország központjában és Kijevben. Ez 2000 lakást jelent a viszonylag biztonságos régiókban. Az állam további 21 400 lakást szeretett volna megvásárolni kész lakótelepi komplexumokban vagy a közeljövőben elkészülő tömbházakban. Lakásépítésre, -vásárlásra és -javításra 65,9 milliárd hrivnyát (723,5 milliárd forintot) igényeltek, ezeket a forrásokat az állami költségvetésből várták – mondta Timosenko.
A nyár végén azonban kiderült, hogy nem áll rendelkezésre az „extraösszeg”, az államháztartás hiánya ugyanis 2022 elejétől 600 milliárd hrivnyát tesz ki. Az újabb terv a belső menekültek lakóhelyének építésére partnerországok bevonása lett volna.
Felmerül a kérdés, mi a helyzet a háború előtt futó Nagy építkezés nevű állami programmal. Májusban egyes sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy az építők a program stabil finanszírozása mellett is megkérdőjelezték a gyors és minőségi lakásépítés kivitelezhetőségét. Ennek fő oka a meghatározott időtartam, ugyanis egy tömbház építése, csatlakoztatása a közművekhez és a lakások kialakítása általában másfél-két évet vesz igénybe. Minderre most öt-hat hónapot állapítottak meg.
A Kirilo Timosenko által bemutatott program megvalósítását még így sem a határidők, hanem a pénz hiánya akadályozta.
November elején ugyanis egyetlen hrivnyát sem különítettek el az állami költségvetésből lakásépítésre, emellett külföldi támogatások sem érkeztek e célra.
A területfejlesztési minisztérium szerint október végéig 163 ezer lakóhelyet sikerült kialakítani, amelyekben 1,69 millió ukránt helyeztek el ideiglenesen. Ezek állami, kommunális és magántulajdonban lévő helyiségek. Mindez azonban kevésnek bizonyul, hiszen számítások szerint 6,5 millió belső menekült tartózkodik Ukrajnában.
Októberben beindították az állami jelzálogprogramot is, amely lehetővé teszi, hogy az igénylők az Ukrán Nemzeti Bank diszkontrátájánál és az infláció mértékénél jóval alacsonyabb kamattal vásároljanak lakást. A hatóságok arra számítanak, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek is igénybe veszik a jelzálogkölcsönt. Mint látjuk, az állam tervei nem váltak be, így továbbra is számos kérdést vet fel a belső menekültek lakhatása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.