Tiltakozóakciókat, még sztrájkot is kilátásba helyeztek az Európai Központi Bank (EKB) munkavállalói, miután visszautasították a mélyen az eurozóna inflációja alatti bérajánlatot.
A jegybank mindössze 4,07 százalékos fizetésemelést kínált dolgozóinak januártól, ami persze konzisztens a saját álláspontjával, amely megtörné a béremelkedések és az árak növekedése közötti, inflációs spirállal fenyegető kapcsolatot. Az idén év elején még elfogadhatónak tűnt az 1,48 százalékos béremelés, a mostani azonban kiverte a biztosítékot a szakszervezeteknél, hiszen kevesebb mint fele az eurózóna inflációjának – elfogadása súlyos reálbércsökkenést jelentene a dolgozók számára.
Az emberek bizalmatlanok a jelenlegi helyzetben. Az EKB vezetése azt mondja nekünk, hogy elnézést, de elvétettük az inflációs célt, s most ti, munkavállalók fizessétek meg ennek az árát
– mondta Carlos Bowles, a központi bank munkavállalóit képviselő Ipso szakszervezet alelnöke a Financial Timesnak. Hozzátette, hogy a bértárgyalások az év vége felé fejeződnek be, s ha nem lesz megállapodás, januárban tiltakozóakcióba kezdenek.
A szakszervezeti vezető beszámolt arról, hogy pár hete találkoztak Christine Lagarde-dal,
az EKB elnöke világossá tette, hogy nincs helye az alkunak.
Bowles megemlítette, hogy egyszer már volt példa munkabeszüntetésre a központi banknál, a 2009-es nyugdíjreform kapcsán. Most a sztrájk „nem zárható ki”, viszont csak akkor lép életbe, ha eszkalálódik a helyzet.
Bár ritka, de ahogy az előbb említett eset is mutatja, nem elképzelhetetlen, hogy egy központi bank dolgozói sztrájkba lépjenek. A brazil jegybanknál volt rá példa a közelmúltban.
Az EKB-nál furcsa a helyzet, ugyanis nem tartozik egyetlen állam törvénykezése alá sem, így nem vonatkozik rá a tagállamok munkajogi szabályozása.
A munkaszerződések előírnak egy minimális kötelezettséget a dolgozók számára, ezt azonban eseti jelleggel határozza meg a foglalkoztató.
„Alaphangon is meglehetősen kényelmetlen a helyzet” – húzta alá Erik Nielsen, a UniCredit bank vezető közgazdasági tanácsadója. Az EKB két tűz közé került, próbál küzdeni az inflációval, miközben arra is figyelnie kell, hogy ne fordítsa maga ellen a dolgozóit. „Nehéz ezt nem szimbólumként értékelni” – tette hozzá.
A jegybank viszont közölte, hogy éves szinten vizsgálják felül a fizetéseket, s ez a felülvizsgálat előre meghatározott módszertan szerint történik, továbbá tükrözi a hasonló intézmények bérdinamikáját, beleértve a 19 euróövezeti tagállam jegybankját, az Európai Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot (EIB), valamint a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.