Görögországban a folyó költségvetési évben összesen 650 millió eurót vonnak el az országban működő két olajfinomító vállalattól, a Helleniq Energytől és a Motor Oiltól. A pontos számot a negyedik negyedév végi beszámolójuk alapján állapítják majd meg – mondta Hrisztosz Sztaikurasz pénzügyminiszter hétfőn a közszolgálati ERT tévécsatornának.
Számításai szerint a görög háztartások mintegy 85 százaléka élvezheti majd a konzervatív kormány ajándékát, azaz a havi élelmiszerszámlájuk 10 százalékával felérő támogatást.
A pluszpénzt februártól július végéig elosztva kapják meg, épp amíg a július előtt megtartandó parlamenti választások le nem zajlanak, és még friss a szavazópolgárok emlékezete.
Addig minden bizonnyal kitart a rezsivédelem is, amelyben nem lesz változás, a legrászorultabb háztartások és vállalkozások bízhatnak az állami támogatásban. Meglehet, Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök és pártja, a kormányzó jobbközép Új Demokrácia nem akarta a következő kormányformáció indulását kötelezettségekkel terhelni, de ez a görög pártpolitikai paletta megosztottságát tekintve aligha valószínű szcenárió.
Azzal viszont számolhatnak Micotákiszék, hogy a szombaton elfogadott 2023-as büdzsében tervezett infláció a kedvük szerint alakul, és az idei 9,7 százalékról éves átlagban 5 százalékra süllyed. Az infláció az idén 27 éves csúcsra ért, és júniusban 12,1 százalékon tetőzött. A múlt hónapban a fogyasztói árak már csak 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábban mértet.
A görög gazdaság is lassulni fog, jövőre 1,8 százalékra módosulhat a GDP-bővülés üteme, szemben az idei évre várt 5,6 százalékkal. Fontos még, hogy Athén – adósságszolgálattal nem számolva – szufficittel tervezte a 2023-as költségvetést.
Maga az adósság olimposzi magasságokban jár, 393 milliárd euró volt a harmadik negyedév végén,
s a GDP-hez mért arányát 190 százalékosra vihetik le az idei év végére a tavalyi 193,3 százalékról.
Görögország 2010 után most először szavazhatott szabadon a következő év költségvetéséről, azaz most először nem szólt bele a tervekbe a végletekig eladósodott országot az államcsődtől megmentő trojka, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank.
Maga a procedúra nem volt egyszerű, a költségvetés 156-143 arányban ment át a parlamenten, ötnapos, indulatoktól sem mentes vitát követően. Az EU most augusztusban vette le vigyázó szemét Görögországról, a továbbiakban az athéni kormánynak azon kell majd ügyködnie, hogy elsődleges költségvetési többlettel zárja a költségvetési évet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.