Románia és Bulgária már 2023-ban csatlakozhat a schengeni övezethez

Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a schengeni övezethez – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este. Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. 

Közölte továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről. 

Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, hogyan lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023. január végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére – közölte.

Von der Leyen: közös gázbeszerzési platformra van szükség 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón

amit lehet pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Mint elmondta, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét.

„Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában és ne az Egyesült Államokban fektessenek be” – fogalmazott. Ennek érdekében négypontos tervet javasol az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöldátmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.

Alexander De Croo belga miniszterelnök közös európai választ sürgetett a tervezett amerikai állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: 

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. 

 – fogalmazott a francia elnök.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el az amerikai partnerekkel.