Ezért maradt el az európai árampiaci összeomlás
Amikor az Ukrajnával szembeni orosz invázió után felmerült az energiaellátás kérdése, sokan jósoltak apokalipszist, lakosságot sújtó áramszüneteket, a kontinens iparának pusztulását, a földgázhasználat korlátozását télen, és hasonlóan baljós képek uralták az előrejelzéseket. Ez különösen a nyári hónapokban volt erőteljes, amikor 500 éve nem látott aszály és a francia atomflotta problémái mellett az Északi Áramlat gázvezeték újraindításának lehetősége is megszűnt a vezetéket ért robbanások miatt.
Végül ezek a jóslatok nem váltak valóra, és ez csak részben köszönhető a kedvező időjárásnak az Ember Climate nevű nemzetközi szervezet jelentése szerint, mely a 2022-es uniós áramfelhasználást vizsgálta. Az energetikai összeomlás elkerülésében legalább akkora szerepet játszott az is, hogy
tavaly először a szél- és a napenergia együtt a kontinens áramtermelésének 22 százalékát adta, többet, mint a földgáz 20 százalékos és a szén 16 százalékos részaránya.
A nyári hónapok végítéletváró jóslatai azonban nem a semmiből érkeztek, az aszály és a francia nukleáris termelés zavarai valóban erősen gátolták az uniós áramtermelést, 185 terawattórás hiányt okozva, ami a teljes tavalyi felhasználás 7 százaléka. Ezt a lyukat azonban végül főként nem a széntüzelésű erőművek újbóli forgalomba állítása tömte be, bár kétségkívül az is játszott némi szerepet, hanem a megújuló energiaforrások és a kereslet csökkenése.
A szén- és a gáztüzelésű erőművek 28 és 5 terawattórával termeltek többet a vízerőművek és az atomerőművek teljesítménycsökkenésének pótlására, míg napenergiával 39, széllel 33 terawattórával termelt az unió több villamos energiát, mint 2021-ben. Ugyanakkor
a kieső áramtermelés jelentős része (79 terawattóra) az alacsonyabb fogyasztás eredménye volt, főként az év utolsó hónapjaiban.
A tavalyi utolsó negyedévben az áramfelhasználás 7,9 százalékot zuhant, ami akkora mértékű, hogy nem lehet csupán az enyhe időjárással magyarázni, valószínűsíthető, hogy a magas árak miatt a vállalkozások és a háztartások is igyekeztek spórolni. Ugyanakkor ez azt is eredményezte, hogy szeptembertől kezdve már a szénfelhasználás segítségével termelt áramfelhasználás is csökkent, 6 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbi értékektől. A gázcsapok elzárására válaszul készenlétbe helyezett erőművek kihasználtsága pedig csupán 18 százalékot ért el ezekben a hónapokban, így
a tavalyi év végére az EU tetemes szénkészleteket halmozott fel, ugyanis a 22 millió tonnás többletimport mindössze harmadát használta fel.
Az energiaválságra válaszul az unió a megújuló források még erőteljesebb felgyorsításával reagált, így tavaly mintegy 41 gigawattnyi napelemet szereltek fel szerte a kontinensen, 47 százalékkal többet mint 2021-ben. Ez nemcsak a kapacitásokat, de a termelést is erősen, 24 százalékkal növelte.
A jelentés szerint a következő év az ipari és háztartási, fűtési felhasználás jókora csökkenését követően, a földgáz szerepének zuhanását hozhatja az áramtermelés szempontjából is. Ennek az oka elsősorban a várhatóan továbbra is szűkös kínálat és az ezzel járó magas gázár lehet. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy
tavaly azért nem volt jelentősebb a gázról szénre váltás az áramtermelés terén, mert a magas gázárak miatt ez már 2021-ben bekövetkezett.
Azonban a következő években továbbra is olcsóbb lehet a szén a gáznál, így az áramtermelésre egyre kevesebbet használhatunk a szénnél tisztábban égő nyersanyagból.
Az idén várhatóan nem lesznek a tavalyihoz hasonló problémák a víz- és atomerőművek működésében, így a német és a belga atomerőművek bezárása sem okozhat problémát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.