Bátor lépésnek tűnik a Sunak-kabinet klímavédelmi és kibocsátáscsökkentési terve a jelenlegi energiaválságban, ugyanis míg a vezető európai gazdaság, Németország meghosszabbította atomerőművei üzemidejét, és újraindította szénerőműveit, a brit kormány ellentétes irányba halad, és kibocsátási határértéket vezet be az egyes energiatermelőkre. Igaz, az új rendszer csak 2034-től lépne életbe, azaz egy bő évtizedet ad az energiaszektornak a zöldátállásra.
A reformot segítheti, hogy a szigetországban rendszeresen rekordot dönt a szélerőművek villamosáram-termelése, és valószínűleg továbbra is rohamtempóban építenék ezeket. A döntés kommunikációjának középpontjába is a szén-dioxid-kibocsátástól mentes villamosenergia-hálózat idealizált képét állították.
Kiemelten fontos Nagy-Britannia elektromos hálózatában a tartalékkapacitások kiépítése, ugyanis a hálózatüzemeltető már a télen többször figyelmeztette a fogyasztókat, hogy áramkimaradások léphetnek fel. A rendszerirányítóban többször fogták a fejüket, és
egy pillanat választotta el a szakembereket attól, hogy aktiválják a lekapcsolási láncot.
Persze folytatják a szélerőművek telepítését is, de közben elegendő tartalékkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy szélcsend esetén is fedezzék a fogyasztást, azaz ne sötétüljenek el a lámpák, és ne álljon le az ipar, ha nem fúj a szél.
Létfontosságú a fejlesztés és a zöldátállás, hogy 2035-re mindenképp kibocsátásmentessé váljon az energiatermelés
– mondta a RenewableUK csoport vezérigazgatója, Dan McGrail. Ehhez szerinte fel kell pörgetni a megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló projekteket.
Az ország energiaellátása egyébként aukciós rendszerben zajlik, ez elvben elég kapacitást biztosít a csúcsigények kielégítésére, és az áramkimaradások elleni védelemre, ugyanis az értékesítést négy évre előre tartják, az új belépők pedig 15 éves szerződéseket köthetnek. Ezen változtatnának most, a szakminisztérium szerint a lépés egyértelműen bizonyítja a környezetvédelem iránti elkötelezettséget.
A már megkötött szerződésekhez alapvetően nem nyúlnak,
de a kormány felülvizsgálja, hogy központi eszközökkel kivezesse-e az áramtermelésből a fosszilis erőműveket. Ha emellett döntenek, akkor lehetővé teszik az ipar számára, hogy új megállapodásokat kössön, immár kisebb karbonlábnyomú energiaellátóval.
Miközben a kormány ambiciózusan dolgozik a gazdaság egészének zöldítésén, addig folyamatosan születnek a csúcsok az áramfogyasztásban. Az időjárás enyhe ugyan, de egyre többen fűtenek elektromos energiával, és a közlekedésben is dinamikusan nő az áram szerepe.
Jelen pillanatban fosszilis erőművek pótolják a szélenergia esetleges kiesését.
Ugyanakkor a hagyományos erőművek állami támogatásra szorulnak, ha az általuk termelt energiára nincs szükség.
Közben folyamatosak az országot megbénító sztrájkok. Karácsonykor a határőrök munkabeszüntetése nehezítette a ki- és beutazást, de az ápolónők most is folyó sztrájkja az egészségügyi ellátás összeomlásával fenyeget. A központi kommunikáció is változik a munkabeszüntetéssel kapcsolatban, Rishi Sunak kormányfő immár arról beszélt, hogy nyitott az ápolók béremelésének megvitatására. A helyzet közben válságos, ugyanis
a kórházak csökkentett üzemmódban működnek, a betegeknek sokszor órákat kell várniuk az ellátásra.
Sunak annak ellenére tárgyalóasztalhoz ülne a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a miniszterek korábban nem voltak hajlandók újraindítani az egyeztetéseket. A Royal College of Nursing szakszervezet vezetője üdvözölte, hogy változott a miniszterelnök álláspontja. Ugyanakkor az érdekvédők közölték, hogy csak akkor hagynak fel a munkabeszüntetéssel, ha konkrét és elfogadható ajánlatot kapnak az idei bérekre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.