Korai öröm: messze nincs vége az energiaválságnak, Európa csupán időt nyert
Vihar előtti csend
– ezt a címet is adhatták volna kijózanító előrejelzésüknek az Equinor szakértői. Míg Európa az enyhe időjárás következtében akár abba a kényelmes illúzióba is ringathatta magát az utóbbi hetekben, hogy enyhült az energiaválság, és nem kell gázhiánytól tartani, a helyzetet merőben máshogy – jóval drámaibban – látják a norvég társaság szakértői.
Az Equinor előrejelzése éppen abban az időben látott napvilágot, amikor mélyrepülésbe került az Európában irányadó benchmark, a holland TTF-gázár jegyzése, és amikor folyamatosan dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. Immár sokkal inkább a síparadicsomok szenvednek a hóhiánytól, mintsem Európa ipara az energiaválságól.
Hiába fogyott eddig a gáztárolókból a megszokottnál kevesebb nyersanyag, az Equinor szerint igen nehéz lesz újratölteni a készleteket orosz gáz nélkül. Úgy vélik:
hiába állnak átlagosan 83 százalékos töltöttségen az európai gáztárolók, a blokknak továbbra is ellátási zavarokkal kell szembenéznie, arról nem is beszélve, hogy a tavalyi év során Ázsiával is konfliktusba került, miután licitverseny alkult ki a cseppfolyós földgáz (LNG) szállítmányaiért.
A csatát ugyan megnyerte Európa, hiszen többet fizetett a nyersanyagért, így megkapta az LNG-szállítmányokat, de a háborút még elvesztheti.
A tárolók tele vannak, meleg van, a helyzet letöri a gázárakat. Ám nehéz lesz orosz gáz nélkül betárolni a későbbiekben. Összességében szélesen ingadozó piaci gázárra lehet számítani
– mondta Anders Opedal, az Equinor vezérigazgatója. Ha a norvég menedzsernek igaza lesz, az erősíti a gázkereskedők nyersanyaghiányról szóló aggodalmát, amelyet az is táplál, hogy a közeljövőben nem indulnak új LNG-termelő kapacitások.
A norvégiai vélemények pedig fontosak, meghatározók lehetnek, ugyanis a skandináviai ország vált a régió legnagyobb gázbeszállítójává, miután az orosz szállítmányok visszaestek – írja a Bloomberg. A norvég kormány szerint tavaly az ország 122 milliárd köbméter nyersanyagot exportált, és a termelési szint változatlan marad a következő négy-öt évben. Ezt támasztják alá Opedal szavai is. A vezérigazgató ugyanis azt mondta, hogy
még a megnövekedett kereslet ellenére sem halasztják el a tervezett karbantartásokat.
Eddig is betartottuk a karbantartási ütemtervet, és ez várható 2024–2025-ben is, ugyanis az ellátás biztonsága mindent felülír. Ha máshogy cselekednénk, az a gázszállítás leállásához is vezethetne
– hangsúlyozta.
Kettészakadt bolygó
Bizonyára sokan elcsodálkozva nézték azokat az Amerikából származó képsorokat, amelyek akár 30 fokos farkasordító hidegről, tömeges repülőjárat-törlésekről, hóviharokról szóltak, míg Európában tavaszi kabátban, vékony pulóverben ünnepelték a karácsonyt, és sokszor napsütötte teraszokon, rövid ujjú ingben koccintottak újév alkalmából.
Szélsőséges időjárási helyzetek mindig voltak – de a mostani időszak rendkívülinek számít.
A gázfogyasztás persze csökken, ami mindenképpen örömhír az energiaválság időszakában, azonban az extrém enyhe időjárásnak súlyos következményei vannak. Amellett, hogy a mezőgazdaságnak is nagy szüksége van a téli fagyos időszakra, több alpesi ország bevételein jókora lyukat üt, ha elmarad a síszezon.
Emellett egyre inkább indokolt arról beszélni, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat az energiafogyasztásra. A téli, a fűtés miatti fogyasztási „túlsúly” egyre csökkenhet, míg a nyári klimatizálás energiaigénye folyamatosan nő.
Ha a trendet a valószínűsíthető gázpiaci mozgásokra fordítjuk le, akkor korántsem olyan biztos, hogy a nyári fogyasztási „völgyidőszak” a megszokott mértékben csökkenti majd az árakat, ami persze felsrófolja a gáztárolók visszatöltésének költségét is.
„Az enyhe tél segíti Európát az energiaválság átvészelésében, de ugyanez növeli a nyári pusztító erdőtüzek esélyét, nem is beszélve a folyók kiszáradásáról. Nem lehet eldönteni, hogy valójában mi lenne a kedvezőbb forgatókönyv” – véli Bob Henson, a Yale Climate Connections meteorológusa.
Különbözőképpen lehet tehát gondolkodni a mostani, enyhe időjárásról, abban viszont egyetértenek a meteorológusok, hogy az éghajlatváltozás felgyorsulása okozza a tavaszias januárt. Ezt a káros folyamatot tovább táplálhatja az is, hogy az orosz olaj- és gázimport lenullázódása következtében sok európai ország visszatért a széntüzeléshez.
Optimista forgatókönyvek szerint még enyhe időjárás esetén is évekbe telik, mire a kibocsátás ismét csökkenni kezd.
Ugyan novemberben 200 ország megerősítette, mindent megtesznek azért, hogy legfeljebb 1,5 fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, ám azóta semmilyen konkrét döntés sem született ennek érdekében – figyelmeztetnek meteorológusok. A helyzet növeli a szélsőséges időjárás előfordulásának valószínűségét. Tény az is, hogy a 19. századra jellemzőhöz képest mára 1,1 fokot nőtt a Föld átlaghőmérséklete, és a tudósok szerint az 1,5 fokos pluszt akár egy évtizeden belül elérheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.