késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nem mind „zöld”, ami ESG
A 2008-as gazdasági világválság után egyre népszerűbbé váltak a befektetők körében az ESG-szemlélettel működő cégek, amelyek a társadalmi értékek és a környezet megóvására törekednek.
Fotó: Deeangelo
| Az ESG az angol Environmental (környezet), Social (társadalom) és a Governance (irányítás/vezetés) szavakból képzett mozaikszó. Az ilyen értékrendet valló szervezetek törekednek a környezet megvédésére, fontosnak tartják működésük társadalmi és szociális hatásait, valamint irányításuk is átlátható. Jelentéseikben közlik az ezekre vonatkozó információkat, így a finanszírozók láthatják a nem pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket is. |
A befektetők és a szabályozók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ESG-keretrendszerhez tartozó fogalmak pontos meghatározására. Ennek következtében nagyságrendekkel csökkent az ilyen megjelöléssel rendelkező befektetések értéke.
Európában az új szabályozások arra késztették a világ legnagyobb vagyonkezelőit, hogy 140 milliárd dollárnyi ügyfélalapról vegyék le ezt a megjelölést. Az Egyesült Államokban pedig több mint felével csökkent az ESG-címkével ellátott eszközök száma az elmúlt két évben.
Mi történik az Egyesült Államokban?
Az ESG gerjesztette heves indulatok már az amerikai pénzügyi szektorba is begyűrűztek. Larry Fink, a BlackRock vagyonkezelő vezérigazgatója támadások kereszttüzébe került, mert kiállt az ESG-elveket valló befektetések mellett. Jobboldali politikusok azzal vádolják, hogy árt a fosszilis tüzelőanyag-iparnak, míg baloldaliak szerint nem tesz eleget az éghajlatváltozás elleni harcban. A keretrendszerről Elon Musknak is megvan a véleménye, aki nemrég azt tweetelte, hogy az „S” az ESG-ben a sátánit jelenti. Mindenesetre az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet egyre szigorúbban betartatja az ESG-alapelveket.
Fotó: Shutterstock
A SIF Alapítvány, Amerika legnagyobb fenntartható befektetői szövetsége új módszertan szerint számolja az ESG-befektetéseket. Ennek eredményeképpen
a valóban ESG-nek tekinthető vagyon lefeleződött, tavaly 8400 milliárd dollár volt a megelőző 17 ezermilliárd dolláros volumene után.
Az új számításokba már csak olyan szervezeteket jelölnek ESG-vel, amelyek a korábbinál részletesebb információkat adnak a szemléletmód vállalati működésükben történt megjelenéséről.
Mi történik Európában?
Az ESG-szemléletben Európa az amerikaiak előtt jár. 2021 márciusában hatályba lépett a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR). A jogszabály legszigorúbb minősítési kategóriájába, a 9. cikkelybe csak ESG-befektetési jegyeket tartalmazó alapok tartozhatnak. Egy tavalyi összesítés szerint összesen 470 milliárd euró értékben kerültek ide alapok, miközben a feltételeknek valójában ezek alig 5 százaléka felel meg.
Azaz várható, hogy több alaptól elveszik a minősítést, és átsorolják őket egy kevésbé szigorú, a 8. cikkely szerinti megfelelési kategóriába, ahova jelenleg körülbelül négyezermilliárd euró értékű vagyon tartozik.
Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság novemberi javaslata szerint ha az alap nevében van ESG-vel kapcsolatos kifejezés, az instrumentum csak akkor tartozhat a 8. cikkely alá, ha eszközeinek legalább 80 százaléka ilyen célokat követ. Ha pedig az alap megnevezésében fenntarthatósággal kapcsolatos szó áll, akkor a portfólió legalább 40 százalékának kell hasonló célú jegyeket tartalmaznia. A Morningstar szerint
a 8. cikkely kategóriájába besorolt alapoknak csupán 18 százaléka felel meg a fenti követelménynek.
Ha ebből a kategóriából visszaminősítenek egy alapot, akkor annak eszközkezelője valószínűleg nem tudja megtartani ESG-ügyfeleit. Az ide vonatkozó végleges iránymutatásokat a szabályozó várhatóan 2023 második felében közli.
A fő probléma, hogy olyan alapvető fogalmak meghatározásában sincs egyetértés, mint hogy pontosan mit jelent a „fenntartható befektetés” kifejezés.
Az Európai Unió szabályozó hatóságai egyértelműbb általános iránymutatást várnak a rendeletet kibocsátó Európai Bizottságtól. De nem csak ők gondolják, hogy frissíteni kell a szabályozást.
Mairead McGuinness pénzügyi piacokért és szolgáltatásokért felelős biztos szerint a teljes ESG-szabályozást újra kell gondolni.
Paul Clements-Hunt, az ESG-címkét létrehozó ENSZ-csoport vezetője korábban arról beszélt, hogy a piacot meg kell tisztítani a visszaélésektől. Ezt igazolja, hogy a Bloomberg arra is talált példát, hogy egyes ESG-alapokban még orosz államkötvények is vannak. A lakossági befektetők legnagyobb európai szövetsége, a Better Finance és intézményi befektetők is aggályosnak tartják az ESG-alapok megjelölése körüli zavart.
Az európai szabályozók sokkal szigorúbb normákat akarnak felállítani arra, hogy az alapkezelők mit nevezhetnek ESG-nek és fenntarthatónak.
Ennek a folyamatnak részeként folyamatosan frissítik az Európai Unió zöldre festés (greenwashing) elleni szabálykönyvét és a már említett fenntartható finanszírozás közzétételi rendeletét.
Tehát az ESG-keretrendszer folyamatos tisztuláson megy keresztül, de a számok azt mutatják, hogy a befektetők még mindig bíznak benne, és tőkéjüket sem vonják ki az ilyen alapokból.
Mit hoz a jövő Európában?
Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta, 2024 januárjában pedig hatályba lépteti a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvét (CSRD), amely az európai zöldmegállapodást is támogatja. Az irányelv az unió szabályozott piacain jegyzett, 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatokra lesz érvényes. A jogszabály megköveteli majd a vállalati jelentések további részletezését és kiterjeszti az érintettek körét – számolt be az EY.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.