Svájc, a világ legnagyobb aranyfeldolgozó és -logisztikai központja tavaly 524 tonna aranyat exportált Kínába és Hongkongba, folyó áron mintegy 33 milliárd dollár értékben. Ekkora tételt legutóbb 2018-ban rögzített a svájci vámhatóság. A Kínába irányuló export 2021-ben csak 354 tonnát tett ki. Tavaly számos ázsiai és közel-keleti ország a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségben vásárolt be a világ tőzsdéin is meghatározónak számító nemesfémből.
Szingapúrba tavaly 69 tonna aranyat szállítottak, annyit, mint 2017-ben, és kétszer annyit, mint tavalyelőtt. Thaiföld svájci aranyimportja 56-ról 92 tonnára ugrott, elérve a 2013-as szintet. India viszont sokkal kevesebbet vásárolt a nemesfémből, mint egy évvel azelőtt: a Kína után a második legnagyobb felvevőpiacon a 2021-es 507 tonnával szemben csak 224 tonnára volt kereslet – írta a Reuters a hivatalos svájci vámadatokra hivatkozva.
Az arany iránti keresletet leginkább két tényező húzta.
Az egyik, hogy az ázsiai fogyasztók eleve kedvelik az arany ékszereket, amikor pedig a fém ára alacsony, a vásárlók sűrűbben keresik a belőle készült termékeket. A másik tényező, hogy gazdasági válság fenyeget, és ilyenkor sokan az aranyban találják meg az értékálló befektetést.
A szaúdiakhoz a 2021-es 7 tonna közel hétszeresét szállították ki, de ennél is látványosabb a török kereslet megugrása: 11-ről 188 tonnára. Az utóbbira a 100 százalékhoz közeli infláció ad észszerű magyarázatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.