késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A háború felpörgette a horvát kikötők forgalmát
A Horvát Statisztikai Hivatal nemrég tette közzé legfrissebb kimutatásait, amelyek a többi között az országban működő kikötők forgalmát is részletezik. Az adatok alapján az adriai dokkokba tavaly több mint 342,7 ezer hajó érkezett, ami 10,4 százalékkal haladja meg a 2021-es számokat.
A hajók többsége utasszállító volt, összesen csaknem 34 millió utast szállítottak. A legnagyobb személyforgalmat Split kikötője bonyolította le, ott 2022-ben 4,1 millió utas fordult meg, ez 14,5 százalékos növekedés egy év alatt. A második legforgalmasabb rév Zárában (Zadar) volt, ott 2,5 millió utas szállt hajóra vagy partra, ami 15,7 százalékos emelkedés 2021-hez képest. A két kikötő utasforgalmát elsősorban a dalmát szigetvilágba látogató turisták teszik ki. Ezekből a városokból indul ugyanis a legtöbb komp. Ezért nem meglepő, hogy az ország legnagyobb, ám kompforgalmat nem bonyolító kikötője, Rijeka (Fiume) csupán 110 ezer utast fogadott tavaly, ezzel pedig nem fér be a top 10-be sem. Ugyanez viszont nem mondható el az áruszállításról.
LNG, kőolaj és gabona
A Magyar Királyság egykori egyetlen kikötővárosa az elmúlt évben 16 millió tonna árut mozgatott meg, ami 6,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A forgalom zömét, mintegy 8 millió tonnányi árut a kikötő Krk szigeti termináljai bonyolították le, itt történik ugyanis a cseppfolyós gáz, az LNG lefejtése, de a kőolajszállítók is itt horgonyoznak. Ezenkívül jelentősen, mintegy 3 százalékkal nőtt a száraz, ömlesztett áruk forgalma is, ezekből 5,6 millió tonnát mozgattak meg.
Ugyanakkor a konténeres áruszállítás volumene csökkent,
2022-ben mindössze 2,4 millió tonnányi konténer fordult meg Rijekában.
De nem csak az észak-adriai logisztikai csomópont forgalma emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg délen, az elmúlt években átlagosan 3 millió tonna árut fogadó Ploce kikötőjében is, ahol tavaly 17,3 százalékkal nőtt a forgalom. A Novi List című lap szerint a jelentős forgalomnövekedés hátterében az orosz–ukrán háború áll, hiszen megnőtt az igény a néhány évvel ezelőtt kialakított krki terminál kőolaj- és a földgázkapacitásaira, ráadásul Rijeka lett az ukrán gabona egyik fő exportútvonala.
A folyami kikötőkben nem rózsás a helyzet
Annak ellenére, hogy Horvátország Európa egyik legjelentősebb folyami útvonala, a Duna mentén fekszik, az édesvízi hajózás az országban nem túl fejlett. Négy folyami kikötője közül kettő a Száván, egy a Dráván, egy pedig a Dunán található. Ezek közül hagyományosan a szávai hajópihenők bonyolítják le a legkisebb forgalmat, ez tavaly sem volt másként, hiszen összesen 54 ezer tonna áru fordult meg bennük, ami hozzávetőlegesen megfelel a sokéves átlagnak. Az eszéki kikötő azonban tavaly rendkívül rossz évet zárt. A Dráva alacsony vízállása miatt egész nyáron megközelíthetetlen volt, ezért alig 120 ezer tonnányi szemes termény tudott keresztüláramlani rajta. Ez 41 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Az ország egyedüli megbízható, egész évben gondtalanul üzemelő folyami rakodóhelye Vukováron van.
A dunai kikötőn keresztül az előző évekhez hasonlóan tavaly is 1,6 millió tonna árut szállítottak, ráadásul 90 százalékban exportra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.