A lengyel gazdaság kapta a nagy pofont a régióban, nem a magyar

A feltámadás évének indult, a háború és az infláció éveként zárult 2022, és az európai statisztikusok most veszik számba a károkat. A magyar gazdaság az év egészében növekedett, de az év második felében visszaesett, és az ugyancsak kedden másutt közzétett számok szerint a közép-európai gazdaságok többnyire hasonlóan jártak, vagy legalábbis lelassultak. A legrosszabbul a legnagyobb régiós gazdaság, a lengyel járt. 

A technikai recessziót – azaz a bruttó belföldi termék csökkenését két egymást követő negyedévben – Magyarország és korábban közzétett adatok szerint a csehek nem tudták elkerülni, azonban a lengyelek példájából látszik, hogy ez valóban csak egy technikai fogalom, és van ennél rosszabb: ők már nyáron elkezdtek gyengélkedni, aztán ebben egy kis szünetet tartottak, majd az év végén irgalmatlan nagyot estek.

A 2023-as év egészét tekintve hétfőn közzétett téli előrejelzésében az Európai Bizottság a régió egyik országában sem jósolt visszaesést. Isten tudja, ebbe milyen módon kalkulálták bele, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak járó hatalmas uniós összegeket a végeérhetetlen, úgynevezett jogállamisági vita keretében Brüsszel befagyasztotta. 

A bizottsági előrejelzés szerint kisebb sokk érte Európát a vártnál az év végén, és idén az uniós és a magyar gazdaság is elkerüli a recessziót, igaz, bőven említenek kockázatokat a háború és az energiaárak alakulásától az inflációs várakozások bebetonozódásán keresztül a kínai gazdasági lokomotív szeszélyeiig. (Az euróövezet negyedik negyedéves GDP-jére egyébként ugyancsak kedden tették közzé a második becslét, és kiderült: nem 0,3, hanem csak 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest.

Ami az eddigieket illeti: uniós körültekintésben igen nagy különbségek mutatkoznak egyes országok gazdaságának és háztartásainak reagálása közt, például 

A közép-európai régiónak biztosan nem ízlett a háború, az energiaválság és az infláció. Lássuk a GDP-adatokat.

Lengyelország: borzasztó hullámzás

A konzervatívok kormányozta és választásokra készülő Lengyelországnak ugyanúgy jogállamisági vitája támadt Brüsszellel, mint Budapestnek, és az ő pénzeiket is visszatartják. 

A gazdaságuk teljesítményére a háború első évében a háborgóan hullámzó a legjobb leírás: a múlt év rendkívül erősen indult, a háború kitörése után nagy visszaeséssel folytatódott, a harmadik negyedévre azonban visszakapaszkodtak valamelyest, ezért nem jelentett számukra technikai értelemben recessziót, hogy az év végén még a tavaszinál is nagyobbat zakózott a lengyel gazdaság: 2,4 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévhez képest.

Az év eleji hatalmas lendület mégis elegendőnek bizonyult a lengyelek számára ahhoz, hogy az év végi GDP 2 százalékkal magasabb szinten legyen, mint a 2021. negyedik negyedévi, pedig már akkor is szép volt a pörgés. Azaz a lengyeleket egyáltalán ne írjuk le, bár másokhoz hasonlóan ők is nagy árat fizettek. 

Ipari termelésük éves növekedése a tavaly év eleji 18 százalékról decemberre 1 százalékra fogyatkozott, az év végére elfogyott a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése – bár messze nem estek vissza akkorát, mint a cseheknél mért 7,3 százalék –, és a régió egészéhez hasonlóan durva havi külkereskedelmi mérleghiányokba ragadtak (miközben a már említett Hollandia köszöni, igen jól van: a külkereskedelmi többletük megduplázódott, bár azért náluk is lelassult a GDP-növekedés a negyedik negyedévre: a még mindig igen szép 3 százalékra).

Az, hogy tavaly év elején még erős volt a növekedés, statisztikai értelemben most rosszul jöhet. Az ING elemzői szerint az első negyedévben még éves alapon is visszaeshet a lengyel gazdaság, bár inkább csak egy százalékkal a korábban vár kettő helyett. Az év egészében egy százalékos, gyenge növekedést várnak, amit főleg a nettó export hajthat, mert a belföldi kereslet tovább esik vissza. Ez kedvezne az infláció csökkenésének, de az árakat inkább a költségoldal befolyásolhatja, mint a kereslet, ezért a lengyeleknél az ING jegyzete szerint idén nem mérséklődik egy számjegyűre az infláció.

Csehország: technikai recesszió

A csehek már két hete közölték saját év végi GDP-adataikat, és kiderült: negyedéves alapon 0,2 százalékos csökkenés után most 0,3 százalékos zsugorodást mértek, ez pedig technikai recesszió. Az évet ők is sokkal jobban kezdték, és bőven volt még mit behozni a 2020-as pandémiaévhez képest, így a múlt év egészében Csehország 2,5 százalék körüli növekedést mutathat fel. 

Meg kell jegyezni: ha a cseh háztartások szédelegnek is a tavalyi pofontól, sokkal jobban állnak, mint a lengyelek, a legutóbbi cseh ipari termelési adatuk viszonylag jó volt: decemberben 4 százalékot növekedett.

Románia: erős növekedés pár csúf részlettel

A románok pont fordítva vannak, ipari adatuk pont kedden jött ki, és a novemberi 3,6 százalék után decemberben 6,3 százalékot bukott a termelés. Ugyanakkor a náluk is szárnyaló infláció ellenére a kiskereskedelmi forgalom volumene decemberben rekordot ütött, éves alapon 3,4 százalékot emelkedve. Azért ne tapsoljunk, ezt az üzemanyag-eladások 11,9 százalékos bővülése okozta, az élelmiszer-eladások április óta csökkentek Romániában.

A recessziót viszont Románia megúszta: a negyedik negyedévben 1,1 százalékkal nőtt a GDP az előzőhöz képest, ami csak csekély lassulás az év eleji 1,4 százalékhoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérlegükre nem lehetnek büszkék: az elmúlt 25 évben mindig mínuszban voltak, de most nagyon. Mindenesetre a román GDP éves alapon 4,6 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben, és 4,8-del az év egészében.

Románia az összes növekedést elcsente a britektől – kommentált a Twitteren egy büszke román, arra utalva, hogy az Egyesült Királyság hátat fordított a kelet-európai munkavállalóknak. A brit gazdaság 0,2 százalékkal esett vissza a negyedik negyedévben, és idén az év egésze is könnyen visszaesést hozhat.

Szlovákia: ezt vonalzóval húzták

A szlovák negyedéves GDP-változás rátáit mintha vonalzóval húzta volna meg valaki 2023-ra: minden negyedévben 0,3 százalék volt a növekedés, a negyedikben is. Az utóbbi 1,1 százalékos éves növekedésre volt elegendő, 2022 egészében pedig 1,7 százalékkal bővült északi szomszédunk gazdasága. Semmiképpen sem az iparnak köszönhetik, hiszen tavaly szinte nem volt olyan hónap, hogy a termelés ne esett volna vissza éves alapon, decemberben már 13 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom négy hónapnyi visszaesés után már emelkedett decemberben.

Szlovénia: húzd meg, ereszd meg

Déli szomszédunk szinte lemásolta a lengyel mintát, csak egy negyedévvel elcsúsztatva. Egy GDP-növekedéses negyedévet egy csökkenéses követi náluk, már több is, mint egy éve, és így ők is elkerülték a technikai recessziót: az 1,4 százalékos július–szeptemberi negyedéves visszaesés után az év végén 0,8 százalékkal visszakapaszkodtak, ami 0,2 százalékos éves bővülésre volt elegendő.

Bulgária: növekedni tudtak

Az unió legszegényebb gazdasága minden negyedévben növekedni tudott tavaly, a negyedikben 0,5 százalékkal, az év egészében 2,1 százalékkal. Az ipar viszonylag jól muzsikál, igaz, hogy az éves növekedése a májusi 20,5 százalékról decemberre 2 százalékra lassult.