A földrengés ellen segít a mesterséges intelligencia, de van egy komoly bökkenő

A rengeteg áldozatot szedő törökországi és szíriai földrengéshez hasonló, borzasztó események régóta ösztönzést adnak a megelőzést segítő kutatásoknak, és az elmúlt évtizedekben történt is haladás: a földrengés előrejelezhető. Csakhogy épp a legfontosabb momentuma nem: az, hogy mikor jön. A mesterséges intelligencia fejlődése azonban új reményeket ébresztett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a természeti katasztrófák áldozatainak majdnem a fele földrengés miatt veszíti az életét, és az anyagi javakból is sok megmenthető volna, ha sikerülne módszereket találni a nagy rengések megjóslására. Ez azonban sok évtizednyi kutatás után sem valósult meg, pedig a fizikai törvényszerűségek már világosak. A földkéreg azonban olyan komplex rendszer, hogy sok geológus szerint szinte lehetetlen az előrejelzés. 

Nem olyan, mint a meteorológia

A kutatások annyit elértek, hogy meg lehet becsülni, egy-egy területen milyen gyakorisággal mekkora rengések valószínűek, de ez nagyon távol áll a konkrét esemény előrejelzésétől. Miközben az időjárás-előrejelzésben hatalmas előrelépést hoztak a számítógépek, matematikai modellek, drónok és műholdak, a földrengés-előrejelzésben nem sikerült ezt elérni.

A valószínűségszámításnak sok haszna van, de a földrengések az ilyen kalkulációkra fütyülnek. Az 1980-as években – már akkor is rengeteg kutatás után – a szakemberek azt mondták, hogy a történeti adatok elemzése alapján a Szent András-törés parkfieldi szakaszán már jönnie kell földrengésnek, és az időpontot 1993-ra tették. A földrengés meg is érkezett, de csak 2004-ben, és teljesen váratlanul.

Ez a kudarc tulajdonképpen az előrejelzési erőfeszítések „halálos ítéletét” jelentette – írta a The Washington Post –, ezután a kutatók inkább a statisztikai modellek fejlesztésére és a valószínűségszámításra koncentráltak, és nem az időjáráséhoz hasonló előrejelzések készítésére.

Riasztórendszer már létezik

Ha hosszabb, evakuálást is lehetővé tevő időre előre nem is látszik előrejelezhetőnek egy földrengés, azért voltak jelentős erőfeszítések arra, hogy legalább egy nagyon rövid időt kapjanak a felkészülésre a veszélyeztettek.

A már kifejlesztett rendszerek érzékelők segíségével észlelik és elemzik a rengéseket, és az adatok továbbíthatók úgy, hogy legalább néhány másodpercnyi előnyt biztosítsanak, ami már valami, bár sok mindenre nem elég.

Az amerikai kormányzati geológiai ügynökség (USGS) fejlesztette ki a ShakeAlert nevű rendszert, amely a kiépített szenzorhálózat gyűjtötte adatok alapján mobiltelefonra küld értesítést a földrengés érkezése előtt 20-60 másodperccel. Természetesen nem az epicentrumban áll fenn ez az előny. Az alapja, hogy a mobiltelefonos jelek fénysebességgel utaznak, a földrengéshullámok azonban sokkal lassabban. Az életmentéshez akár már a néhány másodperces előny is elegendő lehet.

Korábban próbálkoztak rengeteg egyéb módszerrel is, az állatok viselkedésének a megfigyelésétől az elektromágneses vizsgálatokig, és azonosítottak is mintákat, de ezek nem bizonyultak elég megbízhatónak. 

A mesterséges intelligenciának lehet szerepe

Az adatok gyűjtése és elemzése továbbra is kínál reményeket, és ezen a téren hatalmas változást hoz a mesterséges intelligenciák (MI) új, korábbinál sokkal hatékonyabb generációjának érkezése.

Az MI gyorsabban feldolgoz hatalmas mennyiségű adatot, az összefüggéseket feltárva, mint amire korábban képes volt a számítógépekkel összedolgozó emberi agy, és ezen az úton talán lehetséges lesz korábban rátalálni a földrengéseket megelőző óvó jelekre, ha léteznek ilyenek. Már vannak, akik ahhoz hasonló „nowcasting” modellek kidolgozásán fáradoznak, amilyet a Federal Reserve alkalmaz az amerikai gazdaság állapotának a megfigyelésére.

A gépek rengeteg begyűjtött adathoz juthatnak a szeizmológiai érzékelőktől vagy akár a Föld felszínének változásait érzékelő radaroktól. De a jelen állás szerint még a legjobb változat is csak arra lehet elég, hogy mintegy ezer kilométeres körzetben többéves horizonton sikerülhet megjósolni egy földrengést – írta az amerikai lap.

Az MI túl ifjú

Ha sok adatot gyűjtünk is, és nagyon okos mesterséges intelligencia támogat is bennünket, még mindig marad egy komoly bökkenő. Nincs meg elég hosszú időre visszamenően a múlt, amelyet adatok formájában prezentálhatnánk az MI-nak, hogy mélyebb elemzést tudjon végezni – mondta a lapnak John Rundle, a Kaliforniai Egyetem fizika- és geológiaprofesszora. Márpedig a földrengéseket okozó folyamatok hosszú kifutásúak. Lehetne úgy is fogalmazni: az MI túl fiatal hozzájuk.

– mondta a professzor.