Gazdasági válság fenyegeti az ázsiai atomhatalmat

Pakisztán olyan úton halad, amely a fizetésképtelenség vagy a megszorítások káoszához vezet, ami ezúttal csak részben Iszlámábád hibája. A több mint 242 millió lakosú, atomfegyverrel is rendelkező országot fenyegető válság rávilágít arra, hogy a világ államadósság-átütemezési mechanizmusa elavult, amit célszerű lenne javítani.

Murtaza Syed közgazdász becslése szerint a dél-ázsiai államnak évente 35 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy finanszírozza az importot és visszafizesse külföldi adósságát. Ez a bruttó hazai termék 5 százalékát teszi ki, miközben a kormány adóbeszedése a GDP 10 százalékát teszi ki – olvasható a Bloomberg véleménycikkében. A költségek lefaragása is problémás:

Bár az ázsiai ország vezetői is felelősek a rossz költségvetésért, a külső tényezők is problémákat okoztak. A pusztító áradások 30 milliárd dollárnyi kárt okoztak és milliókat kellet kitelepíteni, miközben Pakisztán élelmiszerbehozatala 65 százalékkal nőtt a a természeti katasztrófa után. Az orosz–ukrán háború miatt csak drágábban tudott energiahordozókat és élelmiszereket importálni, bár márciustól már érkezik az olcsó orosz olaj. Az országot áramkimaradások és a terrorizmus is sújtja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közel áll a 6,5 milliárd dolláros hitelprogram újraélesztéséhez, hogy megelőzze a közvetlen válságot.

Ez azonban csak rövid távon megoldás: Pakisztánnak hosszú távú válságkezelő stratégiát kell kidolgoznia. Az országnak az elmúlt év végén a Párizsi Klub országai felé fennálló adósságállománya körülbelül 10 milliárd dollár volt, miközben Kínának 23 milliárd dollárral tartozott. A 10 milliárd dollár kéthatmada kínai, állami hátterű kereskedelmi bankokkal szemben fennálló kötelezettség – az Új Selyemút finanszírozásához kapcsolódik. 2021 júliusa és 2022 márciusa között Iszlámábád kétoldalú adósságszolgálatának több mint 80 százaléka Pekingnek ment.

Ez azt jelenti, hogy Kínának jóvá kell hagynia bármilyen megállapodást, méghozzá ugyanazokkal a feltételekkel, mint Pakisztán más hitelezőinek. Valójában Pekingnek mást is módosítani kell: hitelezésének nagy része, különösen állami bankjain keresztül, piaci kamatokon történt. Vagyis szükség lehet ezek megváltoztatására is, például Japán már eddig is kedvezményes kamattal adott kölcsönt.

Pakisztánnak tehát több problémával is szembe kell néznie, ha adósságátütemezést akar. A nyugati hitelezők eltökéltek abban, hogy Kína is kivegye a részét az adósságból. A távol-keleti óriásnak pedig el kell fogadnia, hogy az IMF által nyújtott segítség nem arra való, hogy kínai hiteleket fizessenek ki belőle. 

Kína felemelkedése a globális dél hitelezőjeként, az orosz–ukrán háború miatt megugró élelmiszer- és üzemanyagárak, valamint az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák olyan tényezők, amelyek az elkövetkező években egyre több országot fognak a fizetésképtelenség szélére sodorni. Ha Pakisztán megmenthető adósságának racionalizálásával, akkor a többieknek is van reményük. A héten a G20-ak pénzügyminiszterei Indiában találkoznak és a hírek szerint megvitatnak egy javaslatot a terhek igazságosabb megosztásáról.