késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egyre több az érv a négynapos munkahét mellett
A világ számos táján kísérleteznek rövidebb munkahéttel, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Brazíliában, de még Magyarországon is.
A heti 40 óránál rövidebb munkaidő már régóta foglalkoztatja az embereket. Ahogyan a koronavírus-járvány miatt egyre népszerűbbé vált a távmunka és a hibrid munkarend (azaz vegyesen az otthoni és a irodai munka), a rövidebb munkaidő gondolata is újra előtérbe került.
A kísérletek új hulláma azután kezdődött, hogy a világjárvány idején sokan kiégtek, lelkileg elfáradtak a munkában, és ezért megpróbáltak egy olyan rendszert kialakítani, amely kíméli őket. Manapság viszont a munkaerő megtartása és a toborzás a cégek legfontosabb motivációja. Néhány hónapja pedig már a magas energiaárak sem elhanyagolhatók, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az irodaházat heti hány napon kell fűteni.
A brit kísérlet
A négynapos munkahét tesztje pozitív tapasztalattal zárult az Egyesült Királyságban. A kísérletben 61 vállalat 2900 dolgozója vett részt 2022 második fél évében. A világ eddigi legnagyobb ilyen jellegű kísérletében többek közt bankok, gyorséttermek és marketingügynökségek is szerepeltek. Fontos volt, hogy a munkavállalók legfeljebb heti 32 órát dolgozzanak és kapjanak egy fizetett szabadnapot. A kampány szervezői a vállalatoknak workshopokat és mentorálást kínáltak a munkamódszerek újragondolásához. Az adatokat végül a Boston College, a 4 Day Week Global nonprofit érdekvédelmi csoport, az Autonomy nevű brit agytröszt és a Cambridge University kutatói összegezték egy tanulmányban.
A kísérletben arra voltak kíváncsiak, hogy javítja-e a munkavállalók jóllétét és a munkahelye iránti hűségét, ha a fizetésükért csak négy napot dolgoznak, valamint hogy annak milyen hatása van az üzleti folyamatokra.
Az eredmények igencsak kecsegtetők.
A legtöbben nem dolgoztak intenzívebben, mivel hatékonyságra törekedtek: az időpazarló dolgokat, úgymint a megbeszéléseket, visszaszorították. A foglalkoztatók célja az volt, hogy a dolgozók az idejük minél nagyobb részében a feladataik elvégzésére koncentráljanak.
Egy nulla és 10 pont közötti skálán, a negatívtól a pozitív értékelésig a munkáltatók átlagosan 7,5-re pontozták a hat hónap alatti termelékenységüket és teljesítményüket. A kísérlet felénél a vállalatok 46 százaléka arról számolt be, hogy a termelékenységük nagyjából változatlan maradt, 34 százalékuk enyhe javulást, 15 százalékuk pedig jelentős növekedést jelentett. Mindeközben az alkalmazottak 39 százaléka kevesebb stresszt és majdnem 50 százalékkal jobb mentális egészséget jelentett, 37 százaléka pedig testileg is jobban érezte magát. A munkavállalók 40 százaléka jobban aludt, és 54 százalékának könnyebb volt összeegyeztetni a munkát és az otthoni kötelezettségeket. A kísérlet idején a betegszabadságra kivett napok száma mintegy kétharmadával csökkent, továbbá 57 százalékkal kevesebb alkalmazott mondott fel az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
Joe Ryle kampányigazgató úgy összegezte az eredményeket, hogy
a legkülönbözőbb ágazatokban a dolgozók jóléte drámai mértékben javult, és az üzleti termelékenység szinte minden esetben megmaradt vagy javult.
Fotó: Shutterstock
A hat hónapos kísérletben részt vevő 61 vállalat közül 56 továbbra is a négynapos munkarendben foglalkoztat, közülük pedig 18 vállalat elhagyta a tesztjelleget.
A kezdeményezés nem titkolt szándéka, hogy az Egyesült Királyságban általános jelleggel bevezessék a 32 órás munkahetet.
A Trio Mediánál, egy 13 főt foglalkoztató angliai digitális marketingügynökségnél korábban átlagosan az idő 20 százalékát felesleges megbeszélésekre, üzleti utakra és egyebekre pazarolták el. Miután ezeket elhagyták a négynapos munkahéten, az alkalmazottaknak még mindig nem kellett intenzívebben dolgozniuk. Számukra a legnehezebb az volt, nehogy újra felvegyék a régi szokásokat és módszereket. A cég termelékenysége összességében nem változott vagy kissé javult, a bevétel pedig majdnem másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbi időszakénak.
A repülőgépiparnak és orvostudománynak 3D-nyomtatott alkatrészeket gyártó, Rivelin Roboticsnál hétfőtől csütörtökig napi 9 és fél órában dolgoznak. A nyolcfős startup azért vágott bele a projektbe, hogy az új megközelítés megkülönböztesse őket az átlagtól, és segítsen a munkaerő-toborzásban. Igaz, azért néha előfordul, hogy a partnerek üzletmenete miatt pénteken is kell egy kicsit dolgozniuk. A 70 alkalmazottal működő Charity Bank is pozitívan értékelte és meghosszabbítja a féléves tesztidőszakot. Ed Siegel vezérigazgató szerint a csapat kétharmada üdvözölte a rövidebb munkahetet.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A londoni Royal Society of Biology 38 alkalmazottja is hosszított munkaidővel dolgozott, egy-egy munkanapot hét óra helyett nyolcra bővítve. Mark Downs, a szervezet vezérigazgatója elmondta, hogy a rendszer rugalmasságot követelt meg az alkalmazottaktól, azaz ha egy fontos megbeszélés éppen a szabadnapjára esett, akkor azon azért részt kellett vennie. A vezető szerint alapvetően mindenki támogatta az elképzelést, az ügyfelek pedig nem vettek észre színvonalcsökkenést a szolgáltatásban – foglalta össze a The Guardian.
Az amerikai és az ír kísérlet
Az Egyesült Államokban és Írországban 33 vállalat több mint 900 dolgozója tavaly áprilistól tesztelte a négynapos munkahetet, ugyanúgy féléves időintervallumban, mint a britek. A kezdeményezést itt is a 4 Day Week Global nonprofit szervezet vezette a Cambridge-i Egyetem, a Boston College és a University College Dublin kutatóival.
A cél az volt, hogy a dolgozók az idő 80 százalékában a fizetésük 100 százalékát kapják, és a termelékenységük szinten maradjon. A munkaidő átlagosan heti hat órával csökkent, 41 óráról 35 órára.
Itt a munkavállalók a már említett skálán kifejezetten magasra, 9,1-re értékelték az új munkarendet, az emberek 97 százaléka pedig a kísérlet lezárulta után is így akart dolgozni. A munkások önbevallása szerint emelkedett a teljesítményszintjük, míg a mintában a kiégés és a fáradtság arányai csökkentek. Az emberek könnyebben ellenőrizték az időbeosztásukat, és az ingázással heti egy órát spóroltak, annak ellenére, hogy a kísérleti időszak alatt a személyes munkavégzés ideje megnőtt.
A Kickstarter 100 alkalmazottat foglalkoztató technológiai vállalat a munkahetet 32 órára csökkentette. A dolgozók itt is kevesebb stresszről, ugyanakkor nagyobb koncentráltságról és elkötelezettségről számoltak be. A tesztidőszak alatt megoldódott a létszámhiány kérdése; csökkent a fluktuáció, az álláshelyekre pedig rengetegen jelentkeznek.
A tesztidőszak végén 27 vállalat adott visszajelzést, közülük egyik sem tért vissza az ötnapos modellhez. A tanulmány megállapította, hogy 18 vállalat mindenképpen folytatja a négynapos munkahetet, a többi pedig vagy tervezi tervezi a folytatást, vagy még nem döntött a kérdésben.
Fotó: Bloomberg
A Randstad foglalkoztatási szolgálat vezérigazgatója szerint mára elengedhetetlenné vált a négynapos munkahéthez hasonló lehetőségek biztosítása.
Az órák száma nem egyenlő a teljesítménnyel
Shanti Mathew, a Public Policy Lab ügyvezető igazgatója szerint nagyon erős az a vélekedés, hogy a ledolgozott órák száma egyenlő a teljesítménnyel, pedig nem. A vállalatánál ez volt a legnagyobb mentális és érzelmi akadály. Felismerték, hogy nem egyformán produktívak az ötnapos, 40 órás munkahét minden órájában, valamint hogy kevesebb idő alatt is elvégezhetnek ugyanannyi munkát. A vezető szerint ez a munkáltatók és a munkavállalók közötti bizalomról is szól, mivel nagyobb önállóságot adnak az embereknek az időbeosztásukban és abban, hogy a szervezet nevében hogyan dolgoznak.
Ha bízunk az emberekben, akkor ők is bebizonyítják, hogy megbízhatók
– mondta.
Ám a széles körű bevezetésnek számos akadálya van, és a sok-sok pozitív mellett persze voltak kudarcos tapasztalatok is. A négynapos hetet kipróbáló vállalatok többsége kis munkaadó, így nincs elég tapasztalat a nagyobb cégek működésére gyakorolt hatásokról. Ráadásul egyes cégeknél a munkavállalók nehezen tudnak mindent elvégezni a rövidebb idő alatt. A 4 Day Week Global adatai szerint a megkérdezett munkavállalók több mint harmadának fokozódott a munkaterhelése, ugyanennyien mondták, hogy csökkent, a többiek pedig semmilyen változást nem tapasztaltak.
Továbbá érdemes számításba venni, hogy ha valahol már egyszer bevezettek egy ilyen népszerű rendszert, akkor azt nehéz visszavonni – hívta fel a figyelmet a CNBC.
A dolgozóknak a pluszidő sokat jelent: 42 százalékuk szerint 26–50 százalékos fizetésemelés mellett dolgoznának újra hétfőtől péntekig, de 13 százalékuknak nem tudnának annyit fizetni, hogy visszatérjenek az ötnapos munkahéthez.
Cégek, amelyek állandó munkarendként bevezették
Az Amazon egyes munkaköreiben bevezette, mint ahogyan a Bolt Financial is. Az utóbbi még 2021-ben tesztelte a rövidített munkahetet, és az eredmények elsöprően pozitívak voltak. A tapasztalat fényében a cég 2022 elején minden alkalmazottnak bevezette a munkarendet. Az adománygyűjtő Kickstarter is bevette azt általános munkarendként néhány hónapja. Ott azt tapasztalták, hogy a munkatársak okosabb munkamódszerekkel növelték a termelékenységet.
A Microsoft japán leányvállalata már 2019-ben tesztelte ezt az irányt. A próbaidőszak végére a termelékenység 40 százalékkal nőtt. Természetesen itt is megtartották a rövidebb munkahetet. A Panasonic japán irodáiban is kipróbálták a rövidebb munkaidőt, és habár a vállalati eredmények itt is csodásan alakultak, a dolgozók általános egészsége és jólléte miatt tartották meg a kevesebb munkaórát – írta meg a Tech.co.
Fotó: Bloomberg
A Toshiba ugyancsak lehetővé tette a dolgozóknak, hogy csak négy napot dolgozzanak egy héten, ámde a heti 40 órát is megköveteli. Hasonló elvet követ a kanadai French River önkormányzat, amely 2022 nagy részében kísérleti jelleggel tartott sűrített négynapos munkahetet, azaz a munkavállalók mindennap valamennyivel többet dolgoztak cserébe a négynapos munkahétért. A személyzet mintegy 87 százaléka támogatta a rendszer megtartását, a képviselő-testület pedig januárban ennek zöld utat adott.
Mivel az alkalmazottak bármely napot kivehetik, az önkormányzat mindennap meghosszabbíthatta az ügyfélkiszolgálás idejét. Nőtt a munkamorál, javult a munka és a magánélet egyensúlya, ráadásul a hivatal szolgáltatását igénybe vevőktől sem érkezett panasz. Sőt, csökkent a település szén-dioxid-kibocsátása.
Összességében a részt vevő munkavállalók 81 százaléka elégedett volt a sűrített munkarenddel. Habár a sűrített munkarend nehézséget okozott a többi szervezeti egységgel való kommunikációban, és a helyettesítéseket sem volt könnyű megoldani. Ráadásul Zac Spicer, a York University docense szerint
a sűrített munkahét méltányossági kérdéseket vetett fel, mivel a tesztidőszakból elsősorban azok a kisgyermekes nők estek ki, akik nem találtak napi nyolc órán túli gyermekfelügyeletet
– írta meg a CBC.
Az Unilever fogyasztási cikkeket gyártó vállalat nemrégiben tesztelte az elképzelést az új-zélandi irodáiban, míg a spanyol kormány egyenesen fizetséget adna a cégeknek a négynapos hét kipróbálásáért. Izlandon 2500 munkavállaló, különböző iparágból vett részt ilyen kísérletben. Ott is megállapították, hogy a legtöbben megtartották vagy javítottak a termelékenységükön, ráadásul kevesebb stressz érte a munkavállalókat – írta meg a The Wall Street Journal.
Magyarországon a Magyar Telekom teszteli a négynapos munkahetet augusztusig, a Libri-Bookline pedig már tavaly ősszel bevezette a 34 órás hetet állandó munkarendként.
A négynapos munkahét koncepcióját korábban is körbejártuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.