Az IMF vezére szerint már csak Kína ad némi reményt a világgazdaságnak

Növekedtek a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok – mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Krisztalina Georgieva vasárnap, és további éberségre szólított fel, bár mint jelezte, a fejlett gazdaságok intézkedései csillapították a piaci feszültséget. Az IMF vezérigazgatója megismételte véleményét, hogy 2023 újabb kihívást jelentő év lesz, amikor a világgazdasági növekedés a világjárvány, az ukrajnai háború és a monetáris szigorítás okozta sebek miatt 3 százalék alá lassul.

Még a 2024-re vonatkozó jobb kilátások ellenére is jóval a 3,8 százalékos történelmi átlag alatt marad a globális növekedés, és az általános kilátások továbbra is gyengék – mondta a szakértő egy fejlesztési fórumon.

Az IMF, amely az idei évre 2,9 százalékos globális növekedést jósolt, a tervek szerint a jövő hónapban új előrejelzést tesz közzé – emlékeztetett az eseményről beszámoló Reuters hírügynökség.

Georgieva szerint a fejlett gazdaságok politikai döntéshozói a bankösszeomlásokat követően határozottan reagáltak a pénzügyi stabilitási kockázatokra, de még így is éberségre van szükség.

„Ezért továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és felmérjük a globális gazdasági kilátásokra és a globális pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges következményeket” – mondta, hozzátéve, hogy az IMF nagy figyelmet fordít a legsebezhetőbb országokra, különösen a magas adóssággal rendelkező alacsony jövedelmű államokra.

Arra is figyelmeztetett, hogy a geoökonómiai széttagoltság rivális gazdasági tömbökre szakíthatja a világot, ami 

Georgieva szerint Kína erőteljes gazdasági fellendülése – az előrejelzések szerint 2023-ban 5,2 százalékos GDP-növekedéssel – némi reményt ad a világgazdaság számára, mivel Kína várhatóan 2023-ban a globális növekedés mintegy harmadát fogja biztosítani.

Sürgette a kínai politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak a termelékenység növelésén és a gazdaság egyensúlyának helyreállításán a beruházásokat tartósabb, fogyasztásvezérelt növekedés irányába tolják, többek között a magánszektor és az állami tulajdonú vállalatok közötti versenyfeltételek kiegyenlítését célzó piacorientált reformok révén.

Az ilyen reformok 2027-ig akár 2,5 százalékkal, 2037-ig pedig mintegy 18 százalékkal növelhetik a reál-GDP-t – mondta Georgieva.

Szerinte a kínai gazdaság egyensúlyának helyreállítása segítene Pekingnek abban is, hogy elérje éghajlatvédelmi céljait, mivel a fogyasztásvezérelt növekedésre való áttérés lehűtené az energiakeresletet, csökkentené a kibocsátást és enyhítené az energiabiztonságra nehezedő nyomást.

Ezáltal a következő harminc évben 15 százalékkal csökkenhetne a szén-dioxid-kibocsátás, ami ugyanezen időszak alatt 4,5 százalékos globális kibocsátáscsökkenést eredményezne.