A moszkvai pénzügyminisztérium adatai szerint a költségvetésben március 24-ére elérte a 2400 milliárd rubelt a titkosított vagy meg nem nevezett célra fordított kiadások összértéke. (Egy rubel 4,65 forint.) A Bloomberg Economics becslése szerint ez több mint a duplája a tavalyi összegnek, és a teljes kiadások egyharmadát jelenti, a következő költségvetésben azonban a tervek szerint visszaesik annak a negyedére.
Eddig a legtöbbet, a költségvetés mintegy 21 százalékát 2015-ben, egy évvel a Krím-félsziget elfoglalása után titkosították, a mostani nagyobb arány tehát jól mutatja, milyen szinten módosította a háború a kormányzati finanszírozást és gazdasági prioritásokat.
A titkos célokra fordított kiadások növekedése Alekszandra Szuszlina független orosz közgazdász szerint azt jelenti, hogy egyre több pénzt fordít a kormány a háborúra, illetve azzal kapcsolatos programokra.
Logikus feltételezés, hogy az összeg magában foglalja az új területek jelentette kiadásokat is
– utalt az invázió kezdete óta elfoglalt ukrán országrészekre. A katonai kiadások gyors növekedése következtében a védelemre és nemzetbiztonságra fordított összegnél többet már csak szociális programokra fordítanak a költségvetésből.
Az orosz költségvetési törvények szerint az elnök, jelen esetben Vlagyimir Putyin határozza meg, hogy melyik titkos programot fogadják el, és milyen alfejezet alá sorolják. A parlamenti képviselők ezeket a kiadásokat zárt ülésen mérlegelik, de a nyilvánosságnak erre a folyamatra nincs rálátása.
A hadügyi kiadásokat jelentősen növeli az új felszerelések beszerzése, a mozgósított katonák zsoldja, a teljes kiadást pedig az, hogy jövő márciusra, Putyin jelenlegi mandátumának végére be akarnak fejezni több, számára szimbolikus jelentőséggel bíró infrastrukturális projektet.
Aleszandr Iszakov, a Bloomberg Economics Oroszországgal foglalkozó közgazdásza szerint a választási ciklusnak ebben a kései szakaszában
arra is vigyáz a kormányzat, hogy ne kockáztassa az infláció gyorsulását.
Úgy véli, emiatt a kabinet igyekszik majd a GDP négy százaléka alatt tartani a hiányt. A deficit hivatalosan a nemzeti össztermék 2,3 százaléka volt tavaly, a legmagasabbat, négy százalékot a Tradingeconomics szerint a koronavírus-járvány csúcsán, 2020-ban mérték.
A nemzetvédelmi kiadások a Bloomberg összeállítása szerint március 24-ére elérték az 531 milliárd rubelt, ami a tavalyinak a duplája, és további 379 milliárd rubelt fordítottak a biztonságra és bűnüldözésre. Az év első két hónapjában jelentősen megugrott a költségvetés hiánya, a növekedés üteme azonban lassult, amit éppen a kiadások erőteljes emelkedésével indokoltak. Ezekre Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerint azért volt szükség, hogy támogassák a vállalatokat és a gazdaságot.
Az adatok azonban azt mutatják, hogy a legnagyobb kiadásnövekedés a védelemre és a régiókhoz ment, a tavalyihoz képest némileg többet költöttek oktatásra és egészségügyre, míg a gazdasági és szociális programok költségvetése nagyrészt változatlan maradt.
A nyugati szankciók eddig nem korlátozták az orosz katonai kiadásokat. A kormány inkább még nagyobbra növelte azokat, hogy finanszírozza háborús erőfeszítéseit Ukrajnában
– összegezte a jelentésben Susanne Oxenstierna és Emil Wannheden, a svéd védelmi kutatóintézet két munkatársa. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője szerint az idén az országban 1500 tankot gyártanak, hatszor többet, mint 2021-ben.
A védelmi minisztérium elrendelte, hogy duplázzák meg a kulcsfontosságú fegyverek termelését, és a parlament elé került egy törvénytervezet, amely kiterjesztené a hadkötelezettségi korhatárt, mivel a kormány a hadsereg létszámának 1,15 millióról 1,5 millió főre emelésére törekszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.