Az árak esnek, a kereslet élénkül – így szól az egyik legalapvetőbb, legegyszerűbb közgazdaság-tudományi összefüggés. A könnyen megérthető folyamattal önmagában még nem is lenne probléma, de most egy olyan nyersanyag iránt nő a kereslet, amit bizony nem tud könnyen pótolni Európa – az orosz gázimport elengedése ugyanis energiaválsághoz vezetett. Persze mindenki örömmel nyugtázza, hogy a pici gázárak az ukrajnai háború megkezdése előtti szintre estek, de a gyeplőt nem szabad elengedni, továbbra is indokolt a takarékosság. Immár a felhívást az iparnak kell jobban megfogadnia, az európai lakosság gázfogyasztása tavasszal-nyáron a téli töredéke, noha az áramtermelésben is fontos szerepet játszik a gáz.
Ha viszont az európai ipar felpörgeti a fogyasztást, az akár megnehezítheti a gáztárolók nyári-őszi újratöltését, ami amúgy is gyenge lábakon áll
– írja a Bloomberg. Elsősorban az olajfinomítókkal van baj: ezen létesítményeket ugyanis viszonylag egyszerű átállítani gázfelhasználásra – a vezetőik pedig érthető okokból kihasználják az „olcsó” gáz időszakát.
A holland kőolajszektorban idén ezen a héten mérték a legnagyobb megugrást, míg a francia és spanyol gázhálózati adatok erős februári fogyasztásnövekedésre utalnak. Ugyan Európa átvészelte az idei telet orosz gáz nélkül, de ebben a cseppfolyósföldgáz- (LNG) vásárlások és -terminálépítések mellett a rendkívül enyhe tél is segített.
Továbbra is nyitott kérdés tehát, hogy miképpen tud felkészülni az öreg kontinens a következő télre, és az élénkülő kereslet mennyire hajtja fel a gáz árát a mostani megawattóránkénti 40 euró körüli szintről.
A svéd SEB AB 100 eurós átlagos gázárral és csökkenő készletekkel számol.
Néhány iparág a gázról áttért az olajra tavaly, idén szintén hamar reagáltak – ismét gázt használnak, ami növeli a keresletet
– mondta Patrik Pouyanne, a TotalEnergies SE vezérigazgatója.
Az Energy Aspects szerint a finomítók mellett a petrolkémiai üzemek lesznek a sorban a következők, ugyanis áram- és hőtermelésüket könnyen fedezhetik ismét gázból. A tanácsadó cég véleménye szerint azonban a többi iparág kevésbé tud gyorsan alkalmazkodni.
2022 augusztusában rekordszintre nőttek a gázárak, a spanyolországi fogyasztás szeptemberben 40 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai is beszédesek: az IEA szerint tavaly
az összes európai gázfelhasználás 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2021-ben. Idénre az ipar keresletének 10 százalékos növekedését várják.
Az jelen pillanatban nagy kérdés, hogy ez a növekedés mennyire dobja majd meg a piaci gázárat.
Az augusztus végi, megawattóránkénti 340 euró feletti csúcsról a benchmark holland gázpiaci határidős jegyzések körülbelül 90 százalékot estek.
Februárban a spanyol finomítók felhasználása 8,1 százalékkal nőtt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az ipar összesített visszaesése 9,5 százalékra csökkenjen az egy évvel korábbihoz képest
– közölte a spanyol hálózatüzemeltető, az Enagas SA.
Az alacsonyabb energiaköltségek – esetleg a kínai újranyitásból fakadó kereslet növekedésével együtt – azt jelentik, hogy az ipari termelés várhatóan pozitívan járul hozzá az euróövezet növekedéséhez ebben az évben
– adott hangot optimista véleményének Maeva Cousin, a Bloomberg Economics vezető euróövezeti közgazdásza. A fellendülés ütemét azonban különbözőképpen ítélik meg: míg a Goldman azzal számol, hogy már e hónap végére felgyorsul a termelés, az Energy Aspects szerint több időre van szükség a felpörgéshez.
Akár örökre kieshet a gázkereslet egy része, még mindig bőven történelmi átlag felett vannak a gázárak, ami miatt a gyárak keresik az olcsóbb energiát biztosító országokat.
A BASF, a Dow és a Lanxess
vegyipari cég munkahelyek ezreinek megszüntetésére és a befektetései Németországból való elmenekítésére készül, mert nem számít arra, hogy Berlin megbízhatóan biztosítja majd a szükséges energiát megfizethető, azaz a hajdani orosz gáz árához közelítő tarifán.
Erre a trendre utal a VCI német vegyipari szövetség év eleji felmérése is. Eszerint a cégek fele tervezi a beruházások visszafogását a magas energiaköltségek miatt.
A termelés valószínűleg hasonló értékekkel és politikai rendszerrel rendelkező országokba tolódik el – mondta Oliver Wojahn, az Alsterresearch AG elemzője. A VCI havi jelentése viszont már egy árnyalattal kedvezőbb képet fest: Németország harmadik legnagyobb iparágában némilag javultak a kilátások, a magas energiaárak miatti mélypontról elmozdult a szektor, ám a pandémia utáni erőteljes felíveléshez hasonló nem várható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.