Közölte Peking, melyek lennének a 2035-re a Holdon az oroszokkal létrehozandó Nemzetközi Hold Kutatóállomás (International Lunar Research Station, ILRS) fő céljai.
Ezek közt van, hogy többet megtudjanak a Hold történetéről, illetve hogy másik lakható bolygót keressenek, ahová az emberiség költözhet – mondta el Cou Jung-liao, a Kínai Tudományos Akadémia hold- és mélyűrkutatási osztályának feje, aki egyben a Nemzeti Űrtudományi Központ helyettes vezetője is.
A célok kidolgozása vezető kínai és orosz tudósok kétéves munkájának eredménye – mondta el a Global Timesnak. A napokban egy konferencián a központ WeChat-fiókja szerint azt is elmondta, hogy a holdbázis tervrajzáról szóló tanulmány még nem készült el, de ütemesen haladnak vele.
Az egyik fő cél a Hold evolúciójának feltérképezése, amelynek a segítségével részletes strukturális modellt hozhatnának létre az égitest belsejéről is a „transzparens hold” terv keretében. A kutatóközpont segíthet több tudást szerezni a csillagok születéséről és működéséről, a lakható bolygókról, illetve arról, egyedül vagyunk-e az univerzumban.
A bázisról a Napot és a Földet is megfigyelnék, és alapkutatásokat végezhetnének, többek közt arról, miképp növekednek a növények a Hold nyújtotta körülmények között. Emellett segíthet új erőforrásokhoz jutni, ásványokhoz és napenergiához.
Oroszország számára az ILRS-projekt elős fázisa három saját holdprogram, és ezeken már dolgoznak – mondta a TASZSZ hírügynökségnek kedden Jurij Boriszov, az állami űrvállalat, a Roszkoszmosz főigazgatója.
Vu Vej-ren, a kínai holdkutatási program főtervezője nemrégiben azt közölte, hogy az ILRS alapstruktúráját – beleértve a közlekedési eszközöket, a kommunikációs infrastruktúrát és a létfenntartó rendszereket is – 2028 környékére szeretnék megépíteni, és ehhez a Csang’e 6, 7 és 8 missziók nyújtanának segítséget. Ezek közül a 6-os 1-2 kilogrammnyi mintát hozna a Hold sarki régiójából, a 7-es a déli sarkon landolva kutatna víz után és mérné fel a környezetet, a 8-as pedig már a régió erőforrásait kutatná.
Az oroszokkal közös tervek 2026 és 2030 közé még két küldetést tartalmaznak a landolási és teherszállítási technológiák tesztelésére, majd 2031 és 2035 között a keringési pályán, illetve a felszínen további infrastrukturális fejlesztéseket végeznének.
