Nem várt helyről támadták hátba az oroszokat: Kazahsztán ellenséges lépést tett

Kazahsztán zárolásokat hajtott végre az orosz állam tulajdonában álló Roszkoszmosz bajkonuri leányvállalatánál – erről a kazah végrehajtói szolgálat adott ki tájékoztatást még a múlt hét folyamán. Az érintett cég a CENKI (Földi Űrinfrastruktúra-üzemeltetési Központ), amelynek nemcsak az ingatlanját foglalták le a kazah szervek, hanem összesen mintegy 13,7 milliárd tengét (ez a hivatalos kazah fizetőeszköz), átszámítva nagyjából 11 milliárd forintot követelnek rajta. 

Miért rendkívül fontos a Roszkoszmosz az oroszoknak?

A Roszkoszmosz kétségkívül az egyik legfontosabb orosz állami vállalat, lényegében az orosz űrtevékenységet fogja össze. A hivatalosan Orosz Szövetségi Űrügynökség névre hallgató szervezet egyike annak a három űrügynökségnek a világon, amely rendelkezik az embert szállító űrhajók technológiájával. Közülük a Roszkoszmosz volt az első, amely űrturistákat vitt fel a világűrbe. Legutóbb február 24-én, éppen az orosz–ukrán háború évfordulóján indította útjára a Szojuz MS-23 mentőűrhajót, igaz, személyzet nélkül. Az volt a feladata, hogy műszaki segítséget nyújtson a Szojuz MS-22 űrben ragadt pilótáinak. Az MS-23 volt a második Szojuz-rakétaindítás 2023-ban. Ezt is és az MS-22 űrhajót is Bajkonurból lőtték fel, nem véletlenül: a Roszkoszmosz egyik fő űrrepülőtere a kazahsztáni, páratlan földrajzi adottságokkal rendelkező bajkonuri bázis.

Bajkonur a világ első űrkomplexuma, körülbelül tízezer embernek ad munkát. 

Erről Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt az Eurázsia magazinnak korábban. Rámutatott, hogy annak idején a Sputnyik 1957-es fellövése éppen ezért is okozott sokkot az amerikaiaknak. Hiszen ahová egy békés műholdat fel lehet lőni, oda fel lehet lőni bármi mást is. Most is futnak olyan programok, oldaltól függetlenül, amelyekről nem lehet pontosan tudni, hogy mit foglalnak magukban. „Az űrtechnológia egy eszköz, aki irányítja, az dönti el, mire használja. Nem véletlen, hogy a Roskoszmosz azóta leváltott vezetője, Dmitrij Rogozin jelezte, hogy bármilyen olyan jellegű aktivitást, amely támadásként értékelhető Oroszországgal szemben, Moszkva casus bellinek tekint” – mutatott rá. Természetesen a NATO számára is fenyegetést jelentenek a másik fél részéről érkező hasonló tevékenységek. Erre ugyanis megvannak a képességek: fizikailag lehetséges alsó pályán keringő eszközök megsemmisítése vagy az adatforgalom megzavarása.

Mindezt alátámasztják a friss fejlemények is. Március 12-én, éjfél előtt nem sokkal, ugyancsak bajkonuri kilövőállásról indult el az orosz Proton-M rakéta. A hordozóeszköz egy Olymp-K-2 műholdat szállított, amely Föld körüli pályára kifejlesztett orosz műhold, és katonai, valamint hírszerzési célokat szolgál.

Mi történt Bajkonurban?

A kazah inkasszó a hírek szerint – és ezt időközben a kazah kormányzat is megerősítette – azért következett be, mert a CENKI-nek rendezetlen tartozása áll fenn a Baiterek, egy egyébként kazah-orosz vegyesvállalat felé. Hogy pontosan minek kapcsán, az a híradások alapján nem világos, de formálisan valamiféle környezetvédelmi hatásvizsgálat elmaradását jelölték meg, amelynek elvégzését a CENKI vállalta a Baiterekkel kötött szerződésben. Informálisan viszont felmerült, hogy a konfliktusban magas rangú orosz és kazah vezetők közötti személyes ellentétek, valamint az Oroszországra kivetett nyugati szankciók is közrejátszottak. Ezek ugyanis gátolhatják Kazahsztánt abban, hogy a világpiacon kínálja Bajkonur űrszolgáltatásait. 

A Baiterek egy 2005-ös alapítású vállat, és arra a célra jött létre, hogy végrehajtsa a kazah-orosz űrfejlesztési programot Bajkonurban. Ennek keretében szó van egy új kilövőállás megépítéséről és arról is, hogy a jelenleg használt, környezetszennyező hordozórakétákat környezetbarát megoldásokkal (ez lenne az orosz, 2017-től fejlesztett Szojuz-5, amely azonban a szankciók miatt könnyen lehet, hogy nem alkalmazható kereskedelmi megbízások teljesítésére) váltsák ki. Mivel azonban a kazah fél szerint a CENKI ennek nem tett eleget, jogi útra terelte a vitát, és azt követelte, hogy térítsék meg számára a fejlesztések addig felmerült költségeit. A bíróság tavaly novemberben helyt adott a keresetnek, a CENKI menedzsmentje viszont nem fizetett, így januárban hivatalos értesítést kaptak a végrehajtásról. 

Miért van óriási tétje az orosz–kazah vitának?

Jelenleg is zajlik nyomozás az ügyben, ennek lezárultáig a kazah szervek megtiltották a CENKI-nek, hogy a vagyonát külföldre vigye, illetve a vezetői sem hagyhatják el Kazahsztánt. Mindez súlyos nézetkülönbségekre utal, ami biztosan nehezíti a bajkonuri beruházások megvalósulását. A visszaperelt 11 milliárd forintnyi összeg nem kevés pénz, de köszönőviszonyban sincs azzal az összeggel, amennyit a Szojuz-5 fejlesztésébe eddig beleöltek: ez állítólag 63 milliárd rubel, mintegy 315 milliárd forint. Ha a problémát nem sikerül kezelni, és eszkalálódik, az meglékelheti a kazah–orosz kapcsolatokat. Sőt, az is felmerült retorzióként, hogy Oroszország felszámolja a bajkonuri bázisát.

A már említett páratlan földrajzi adottságok elvesztése miatt egy ilyen lépés Moszkva számára is fájdalmas lenne, még akkor is, ha az orosz területen működő Pleszeck űrrepülőtérnek köszönhetően nem maradna teljesen űrinfrastruktúra nélkül. Kazahsztánt is súlyosan érintené, ha az oroszok kivonulnának Bajkonurból. Egy 2021-es megállapodás szerint Oroszország 2050-ig bérelheti az űrbázist évi 115 millió dollárért. Mind az orosz, mind a kazah fél eddig prioritásként kezelte a Szojuz-5 projekt végrehajtását, hiszen ezzel látták megalapozottnak Bajkonur jövőjét. Amely most igencsak ingataggá vált.