Összeomlás szélén az orosz fegyverexport

Az orosz fegyverexport – amely az Egyesült Államok után a második legnagyobb volumenű a világon – a technológiai változások, a nemzetközi politikai elszigeteltség és a katasztrofális ukrajnai háború súlya alatt összeomlani látszik – derül ki a világ vezető fegyveripari megfigyelőszervezetének (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet – SIPRI) új adataiból.

hogy megerősítsék arzenáljukat válaszul az Oroszország általi fokozott fenyegetésre – állapította meg a SIPRI. Európa csúcstechnológiát alkalmazó hadiipari vállalatai jó helyzetben vannak ahhoz, hogy hasznot húzzanak a modern hadviselés követelményeiből, még ha egyelőre nem is érik el a kívánt méreteket.

– derül ki a SIPRI hétfőn közzétett adataiból. 

Oroszország részesedése a globális fegyverexportból 2013–2017 és 2018–2022 között 22 százalékról 16 százalékra csökkent, amivel messze lemarad a katonai export 40 százalékát adó Egyesült Államok mögött, és csak kevéssel előzi meg Franciaországot, amely a fegyverexport 11 százalékának forrása volt az elmúlt öt évben – írja a Newsweek.

A SIPRI legfrissebb adatai az orosz katonai exportőrök számára borús képet festenek. A Nyugat a Krím 2004-es annektálása óta Oroszország elszigetelésén dolgozik. Az erőfeszítések pedig fokozódtak azóta, hogy 2022 februárjában orosz csapatok ismét ukrán területre vonultak be. Az ukrajnai orosz veszteségek magas aránya nyomás alá helyezi a védelmi ágazat gyártóit, ahogyan a kulcsfontosságú orosz fegyverek mérsékelt teljesítménye is, amelyek a jelek szerint nem képesek felvenni a harcot az ukrán csapatok által használt legfejlettebb NATO-fegyverekkel.  Moszkva korlátozott katonai sikerei tömeges, nehézkes offenzívákból származnak.

A Kreml korai kudarca, amely az ukrán kormányt egy költséges, rosszul előkészített, Kijev elleni villámháborúval gyengítette volna meg, megmutatta Moszkva drága, évtizedes modernizációs törekvéseinek korlátait, valamint a korrupció és a szovjet korabeli szervezeti felépítés okozta makacs rothadást.

Putyin és szövetségesei megpróbálták Oroszországot olyan, technológiailag fejlett hatalomként bemutatni, amely képes felvenni a versenyt észak-amerikai és európai riválisaival, de az a tény, hogy képtelenek bevetni az állítólagosan legfejlettebb fegyvereiket, például a T-14 Armata harckocsit és a Szu-57-es vadászrepülőgépet, másról árulkodik.

– mondta Siemon Wezeman, a SIPRI vezető kutatója. 

Bár Moszkva afrikai fegyverexportja 23 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, Oroszország – megelőzve Kínát – még mindig a legnagyobb fegyverszállítója az afrikai régiónak. Az Egyesült Államok igyekszik nyomást gyakorolni Oroszország potenciális és meglévő vásárlóira, hogy ne vegyenek fegyvert az oroszoktól. Ez történt például India és Indonézia esetében is: az utóbbi lemondott egy orosz harci repülőgép megrendeléséről is, ahogy Egyiptom is.

A SIPRI adatai kijózanító képet festenek Oroszország csökkenő vonzerejéről: India – Oroszország legnagyobb piaca – 37 százalékkal kevesebb fegyvert vett az oroszoktól, mint öt évvel ezelőtt. Bár a Kínába irányuló export 39 százalékkal, Egyiptomba pedig 44 százalékkal nőtt az említett időszakban, a hosszú távú kép nem biztató.

Oroszország 2021–2022-ben nem exportált fegyvert Egyiptomba, és a Kínába irányuló szállítások volumene 2020-2022-ben is jóval kisebb volt, mint 2018–2019-ben. Valószínű, hogy a két állam megrendeléseinek volumene a következő években csökkenni fog – olvasható a SIPRI jelentésében. A kínai piac teljesen eltűnőben van: a kínaiak véglegesítik a technológiai fejlesztéseiket, és amikor ez befejeződik, már nem fognak semmit sem vásárolni az oroszoktól – fejtette ki Wezeman.

Putyin oroszországi álma az elrettentő katonai erő alapjaira épült. A Kreml költséges ukrajnai háborúja Putyin új orosz birodalmának egészen más jövőjét vetíti előre: néhány év múlva Oroszország a harmadik vagy akár a negyedik helyre is visszacsúszhat a globális katonai exportot illetően.