Felszívják a piacról az orosz olajat a kínai finomítók

A nagy magánfinomítóknak és az állami olajóriásoknak köszönhetően Kína áprilisi orosz olajimportja minden valószínűség szerint túlszárnyalja a márciusi rekordot. Eközben a kisebb finomítótársaságokat olcsó, alternatív beszerzési források felkutatására ösztökélik, azt javasolják, hogy üzleteljenek Iránnal vagy Venezuelával.

Hszi Csin-ping elnök moszkvai vizitje és baráti légkörben lezajlott tárgyalásai után a PetroChina és a Sinopec ismét Moszkva felé fordult, ami nagy keresletet támaszt az orosz nyersolajra. De a nagy magánfinomítók is erősítenék oroszországi kapcsolataikat: a Refinitiv, a Vortexa és a Kpler adatai szerint 

Márciusban négy, egyenként 740 ezer hordós, alacsony kéntartalmú ESPO-típusú olajrakomány érkezett Dalian kikötőjébe, míg két másik tanker áprilisban követte őket a Kpler adatai szerint. A Shenghong márciusban 720 ezer, áprilisban pedig 1 millió hordó ural típusú orosz olajat importált. Ugyanennyit hozott be Kínába a PetroChina is áprilisban Mianmar egyik kikötőjén keresztül, amely csővezetékes kapcsolatban áll jünnani finomítójával.

Az érintettek nem erősítették meg a Bloomberg értesüléseit, a vámadatok azonban alátámasztják azokat, és rekordmennyiségű behozatalról tanúskodnak: a kínai hatóság szerint az ország olajimportja – beleértve a csővezetéket és a hajókat – rekordszintre, 9,61 millió tonnára, azaz napi 2,26 millió hordóra emelkedett márciusban.

 – mondta Emma Li, a Vortexa elemzője. Ebben a hónapban 700 ezer hordó érkezhet naponta Kínába, a márciusi 600 ezer után.

Szűkül az árolló

Míg márciusban az orosz ural hordójának határidős ára 14 dollárral volt az északi-tengeri brent alaptípusé alatt, addig júliusi szállításra a különbözet már csak 9 dollár. Hasonló a trend az ESPO olajfajta esetén is, júniusra 5,5 dollárra csökken a diszkont a márciusi 8,5 és a májusi 6 dollárral szemben. A kelet-szibériai vezetékről elnevezett ESPO-ból a kisebb finomítók már korábban bevásároltak, amikor a szankciók miatt az Európai Unió gyakorlatilag egésze hirtelen lemondott az orosz nyersanyagról. 

A trend már el is kezdődött, ugyanis a legtöbb kis finomítónak otthont adó Sangtun tartományba márciusban rekordmennyiségű, 4,2 millió sarkvidéki orosz olaj érkezett.  

Érdekesség, hogy a malajziai olajból is egyre többet importálnak: a múlt hónapban több mint egymillió hordó érkezett, ami bő 60 százalékos növekedés. Kína márciusban napi 409 ezer hordó iráni nyersolajat importált, ami több mint kétszerese a januári mennyiségnek – erről szólnak a Kpler adatai.

Nem csak az olaj-, az szénimport is felpörgött

A márciusi kínai szénszállítmányok volumene 41,2 millió tonnát tett ki, ami a második legnagyobb mennyiség a 2020. januári 43,6 millió után. A kínai gazdaság nyersanyagigénye a Covid-zárlatok feloldása óta a gazdaság felpörgésével együtt folyamatosan nő, 

nem akarják, hogy a termelést a koronavírus miatti zárlatok után az energiahiány lassítsa. Ezt az is bizonyítja, hogy a szén vámmentességét az év végéig meghosszabbították.

Indonézia, a legnagyobb beszállító továbbra is a kínai import több mint felét adja, de az oroszországi vásárlások is elérték a 8,8 millió tonnát, ami csaknem háromszorosa a tavalyi hasonló időszakinak.

A mongol szénimport 5,8 millió tonnát tett ki, míg az Ausztráliából érkező rakományok 2,2 milliót nyomtak. Peking az év elején lehetővé tette az erőművek és acélgyárak számára, hogy újra felvásárolják a kiváló minőségű ausztrál készleteket.

Közben Peking sem volt tétlen, rekordra pörgette a hazai kitermelést, pontosan akkor, amikor (a tavaszi időszakban) a fűtés energiaigénye csökkent, a légkondicionálási szezon pedig még nem indult el.