Fordulat Finnországban: a jobboldal jön a szocdemek után, megvan a NATO-csatlakozás is

A finn parlamenti választás eredményének ismeretében azt lehet látni, hogy megváltozhat az északi ország politikai vezetésének színezete. A Nemzeti Koalíció vezetője, Petteri Orpo (53) jó úton halad a miniszterelnöki poszt felé, miután 48 mandátumot szerzett, de a maga 46 mandátumával megerősödött a  szélsőjobboldali Finn Párt, míg az eddig kormányzó szocdemek 43 mandátummal a harmadik helyen végeztek. 

Az eredmény hasonló, mint a tavalyi svéd választáson kialakult erősorrend, ahol szintén megerősödött a szélsőjobb, és a konzervatívok vették át a hatalmat a szociáldemokratáktól.

Még maga a választásokon győztes Orpo szavai is nehéz koalícióalakítást vetítenek előre. Azt mondta: 

Rövid távon nem kell piaci turbulenciára számítani, a Nordea Bank elemzői szerint a kötvénybefektetők üdvözölni fogják az eredményeket, mivel a következő négy év valószínűleg szigorúbb költségvetési irányvonalat hoz.

Koalíciós forgatókönyvek

Orpónak két fő lehetősége van a koalíció létrehozására. Együttműködhet Marin pártjával vagy a Riikka Purra vezette nacionalistákkal. A szocdemekkel ugyan hasonlóan gondolkodnak a klímapolitikáról, a fiskális oldalon azonban nagy különbségek vannak. Már a kampányban is a gazdasági tervek kerültek középpontba.

A jobbszéllel egyetértenek gazdaságpolitikai kérdésekben, de ellentétesen gondolkodnak bevándorlási, és klímapolitikai kérdésekben. A Nemzeti Koalíció több munkavállalót akar Finnországba csábítani, ezt viszont teljes mértékben ellenzik a szélsőségesek.  Az éghajlatváltozásból pedig szerintük túl nagy felhajtást csinál a közvélemény.

Marin – vezéregyéniség maradhat

Függetlenül attól, hogy ellenzékbe kényszerül, az eddigi, 37 éves miniszterelnök a finn politika meghatározó személyisége maradhat. Ugyan Finnország államadóssága meredeken, 40 milliárd euróval, 195 milliárd euróra emelkedett tavaly – amit nagymértékben az energiaválság és az orosz–ukrán háború okozott – az exminiszterelnök személyes életstílusa is vonzza a fiatalokat, illetve a világjárványt is kitűnően kezelte.

Rég elmúlt a finn csoda

Az 1990-es évek második felét és a 2000-es évek jelentős részét egy igen gyors fellendülés jellemezte, de ez a virágzó időszak már rég elmúlt – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató szakértője. Németh Viktória szerint ennek egyik fő oka a Nokia-válság. 

Sok cég specializálódott a Nokia kiszolgálására, így a termékei iránti kereslet is szoroson kötődött a telefongyártóhoz. Ráadásul a válság a legjobb termelékenységű és legmagasabb hozzáadott értékű szektort temette maga alá. Egyúttal a többszörös krízis arra is ráirányította a figyelmet, hogy a munkaerőpiac nem elég rugalmas, mivel nem ment gördülékenyen a szektorok közötti váltás, és az átképzések is döcögtek. 
Az elöregedő társadalom növeli a szociális kiadásokat, csökkenti a munkaerő-kínálatot, de a magánszektor beruházásai visszafogott szinten vannak.  A gazdaság szerkezetének megváltozása miatt pedig 100 ezer munkahely szűnt meg a feldolgozóiparban.

Társai lekörözték

Észak-európai összehasonlításban is alulteljesített a finn gazdaság az elmúlt időszakban, a gazdaságnövekedési ütem a tavalyi utolsó negyedévben 0,6 százalékos volt. 

Svédországban, amellyel a finnek egyszerre léptek be az Európai Unióba, dinamikusabban növekedett a gazdaság, 12 év alatt 28,3 százalékponttal javult teljesítménye. Ebben szerepe lehetett a saját devizának is: a svéd monetáris politikának nagyobb a mozgástere az eurózónatag Finnországnál. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalék volt februárban, nem változott az előző év azonos hónapjához képest, az infláció februárban 8,8 százalékot ért el.

Hiányoznak az oroszok, jön a NATO

A történelem során nem mindig volt jó a  kapcsolat Oroszország és Finnország között, az elmúlt évtizedeket azonban a békés egymás mellett élés jellemezte. Az észak-európai ország a Szovjetunió idején is szoros kereskedelmi kapcsolatban állt keleti szomszédjával. A két ország gazdasági kapcsolatai a hidegháború végével veszítettek intenzitásukból, de összességében a 2014-es orosz–ukrán konfliktus és az európai uniós szankciók hozták az első igazi törést. 

és a hosszú évtizedig tartó semlegesség után többségbe kerültek az ország NATO-csatlakozásának hívei. Még a múlt héten utolsóként a védelmi szövetség tagjai közül Törökország is jóváhagyta Finnország csatlakozását, Helsinki akár már a kedden és szerdán esedékes  külügyminiszteri találkozón a szervezet 31. teljes jogú tagja lehet.