A Harvardon romlott a fogalmazási képesség, a Corvinuson nincs ilyen gond

A digitalizáció már olyan fokú, hogy az emberi-pénzügyi tudást és kultúrát kell fejleszteni – hangzott el a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak előadásában, amit az oktatás, a pénzügyek és a mesterséges intelligencia témakörében tartottak a Magyar Közgazdasági Társaság felkérésére.

A Corvinus FinTech Centerének startup-igazgatója, illetve stratégiai vezetője, Bagó Péter, valamint Pintér Éva részletesen beszámolt arról, hol tartunk jelenleg, és merre indulhat tovább az oktatás, illetve a bankszektor a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI) használatával.

Kellenek a szakemberek

Bagó Péter leszögezte, hogy nagyjából a fintech 3.5-nél járunk, ahol a cél a digitális bankolás elterjesztése világszerte, a következő fejezet pedig az automatizálás, az algoritmusok, az MI, valamint a blokklánc-technológia lesz. 

Rámutatott a különböző területek potenciális előnyeire:

• a bankok felgyorsíthatják és automatizálhatják a régen manuális és időrabló feladatokat,
• a befektetési, biztosítási, hitelező cégek azonnal feltérképezhetik a lehetőségeket és értékelhetik a kockázatokat,
• a kiberbiztonság is javítható a család tranzakciók hatékonyabb azonosításával.

Az egyetemi adjunktus megjegyezte ugyanakkor, hogy az MI-t és az ML-t (machine learning, azaz gépi tanulás) nem lehet szabadjára engedni, mert a Forrester kutatási és tanácsadó cég felmérése szerint az ML-projektek 80-85 százaléka nem indul el különböző logisztikai és irányítási problémák vagy „utolsó mérföld” problémák miatt, ezért az intézményeknek be kell vonniuk a projektbe IT- és MI-hálózati szakembereket. 

Nem csak kezelni, védeni is kell az adatokat

Ráadásul összhangba kell hozni a különböző technológiákat: Bagó Péter emlékeztetett, hogy az internet gyökerei a hatvanas-hetvenes évekig nyúlnak vissza, és temérdek folyamat fut ma is megkövült struktúrákban, miközben az MI-nek képesnek kell lennie nemcsak a döbbenetes méretű adatállományok kezelésére, hanem azok megvédésére is, miközben meg kell felelnie az iparág- és régióspecifikus irányelveknek is.

Az oktatásban is érvényesült a globalizáció, a decentralizáció – kezdte Pintér Éva, aki kifejtette, hogy a kompetenciafejlesztés lett a fő irány: a kihívás- és tapasztalati alapú tanulás, a problémaalapú megoldás, az innovációs laborok, hogy a tanulási környezet is okos legyen, ezáltal a hallgatók olyan tudást szerezzenek, amire a mai és főleg jövőbeli munkaerőpiacon szükség lesz.

Miként hat a nyelvre a ChatGPT?

Az ügyfelek és a diákok tekintetében is kritikusnak vélték a Corvinus oktatói, hogy miként lehet eljutni hozzájuk. Volt egy Z-generációs kutatás, ahol a digitális attitűdöt vizsgálták a digitálisan érettek között – akik lehettek fiatalok, egyetemisták és idősebb korosztály is – és azt tapasztalták, hogy nyitottak az újdonságokra. Ám a fiatalokat nehéz elérni, ugyanakkor a tapasztalatuk kevés, a tudásukat fejleszteni kell, meg kell óvni őket pl. a kibertámadásoktól, továbbá veszélyes és félrevezető, ha nem emberi tudásra és segítségre támaszkodnak a pénzügyi döntéseikben.

– tette fel a kérdést, majd válaszolt arra a felvetésre, hogy van-e és kell-e irányelv például a Corvinuson az MI, név szerint a legismertebb ChatGPT alkalmazására.

Az egyetem fintech-szakfelelőse úgy felelt, hogy központi irányelv jelenleg nincs, ugyanakkor a Harvard Egyetemen kutattak a témában, és negatív eredményeket találtak: a hallgatók fogalmazási képessége és szókincse romlott. Ezen a téren a Corvinuson nincs rossz irányú elmozdulás, tehát nem ilyen szerepe lehet a ChatGPT-nek, azonban iparági jellegzetességekhez, szakértői munkához megfelelő lekérdezés mellett tud segítséget nyújtani. Pintér Éva megjegyezte: a kritikai gondolkodás és emberi kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen.