Kedden lehet publikus az új EU-s stratégia – a szakértő már most ismertette a részleteket

Információnk szerint kedden publikussá válik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új stratégiája, amellyel a hazai kis- és középvállalkozások hóna alá nyúlnak, hogy az Európai Unió pályázatain való részvétel és a kutatás-fejlesztés is hatékonyabbá váljon, igazodva a középtávú kormányzati célokhoz.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) négy éve készítette el a 2021–2030-as időszakra vonatkozó Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiáját. Előrebocsátották a magyar kormány páros célját, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között legyen a miénk, továbbá férjünk be az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé is. 

Ebből levezetve az ITM, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank hat kiemelt területet határozott meg:

• adózás
• foglalkoztatás
• közszféra
• egészségügy
• oktatás
• vállalati környezet

Ezekhez kapcsolódik szervesen a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szakpolitika.

A bűvös három százalék

A stratégia rögzítette, hogy 2030-ra a k+f ráfordítások GDP-hez mért arányának, az úgynevezett GERD-mutatónak 3 százalékra kéne emelkednie, amibe persze beletartoznak a vállalati és az állami szféra ráfordításai, illetve a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek hozzájárulásai is. 

Nem véletlenül állapították meg a dolgozatban, hogy „a tudományos szféra és a vállalkozások hatékony együttműködése az ország versenyképességének egyik záloga. Az együttműködések közül kiemelt szerep jut a kkv-k innovációját ösztönzőknek. Az egyetemi, kutatóintézeti, vállalati tudáskapacitások összehangolása, szoros kooperációja teremt lehetőséget a felsőoktatási intézmények, az állami és privát vállalatok közötti innovációs projektek kidolgozására és további jelentős EU-s források megszerzésére.”

Itt lépnek képbe a mostani programok.

Volt, hogy szinte minden átment

Iparági pletyka szerint a Piac23 és a KKV Start programokat jelentik be kedden, amelyek egyebek között abban kívánnak segíteni, hogy a magyar vállalatok közvetlen EU-s pályázati forrásokból részesülhessenek. 

– mondta Gyökeres Zoltán uniós fejlesztéspolitikai szakértő. Emlékeztetett a közelmúlt hazai fejlesztési történelemére, amelyben a 2006-tól 2014-ig működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél „szinte minden átment, ami jól volt megfogalmazva”, majd a Pálinkás-korszak nagyon szép fejlődési ívet rajzolt, de csak azoknak, akiknek az ötletei megfeleltek a vezetői ízlésnek. 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élén Birkner Zoltán következett, akivel a szektor ráállt a szakmai megközelítésre, hogy a projekt ne csak jól hangozzon, de a piacon is felhasználható legyen. Idén március 7-től már Kiss Ádám az intézmény vezetője, és a mostani programok az ő elképzeléseit tükrözhetik – szakértőnk véleménye szerint az eddigi vonulat folytatódhat, azzal az eltéréssel, hogy a magyar vállalkozások koncentrált segítséget kapnak az EU-s pályázatokhoz.

Nem a győzelem a legfontosabb

– folytatta Gyökeres Zoltán. Megjegyezte, hogy most még kérdéses az EU-s pénzekhez hozzáférés, és még ha gyorsan lezárulnak is a vitás kérdések az Európai Bizottsággal, a jóváhagyások és az átfutás miatt becslése szerint jó esetben őszre várhatók a források. 

Elmondása szerint az egyetemeknek már létrehoztak egy önerőalapot, amelyet igénybe vehetnek majd a pályázatokhoz, ha az Erasmus és a Horizont programok vitája rendeződik, és hasonló alap készülhet a cégeknek is, mivel a nemzetközi pályázatírók jellemzően előleget kérnek, aminek a kettő-tízezer eurós (750 ezer–3,7 millió forintos) díja túlzás lehet egy hazai vállalkozásnak, kivált, hogy egy pályázatíró sem kecsegtet 80-90 százalékos sikerességi rátával, mivel az EU-s kiírásokon ez a szám inkább 10-15 százalék. 

Ugyanakkor a szakértő rámutatott, hogy 

Az uniós fejlesztéspolitikai szakértő úgy véli, van harmadik potenciális haszon is. „Mivel konzorciumban kell dolgozni, bármi történik, a pályázat elkészítése közben meglesznek az élő üzleti kapcsolatok. A magyar cégek ezt nem gondolják át, noha pénzt lehet keresni általuk, hiszen beszállítói kapcsolatok alakulhatnak ki” – mondta Gyökeres Zoltán.