Az akkumulátorfémek áresése már begyűrűzött a villanyautók árába

A modern, nagy teljesítményű autóakkumulátorok nélkülözhetetlen összetevője, a lítium ára az év eleje óta mintegy 20 százalékkal csökkent, és mivel egy elektromos hajtású autó gyártási költségeinek 40-50 százalékát az aksi teszi ki, érthető, hogy az áresés begyűrűzik a villanykocsik értékesítési árába. Az akkumulátortechnika és az autógyártás két másik fontos féme is olcsóbb lett. 

A kobalt nem is kevéssel, hiszen az idén feleződött az ára, míg a villanymotorokhoz (is) szükséges réznél eddig 18 százalék körüli volt az áresés – minőségtől függően. Az elemzők jó néhány érvet tudnak felsorolni ennek magyarázataként, ezek közé tartozik a világpiaci kínálat bővülése, ami önmagában is lefelé nyomná az árakat, ha nem tartana vele lépést a keresleti oldal. 

igaz, itt a kezdeti beruházási és fejlesztési költségeket az érintettek mielőbb viszont szeretnék látni, azaz ettől az árak automatikusan nem omlanak össze, sőt. 

A gazdasági bizonytalanságok, hangulati tényezők is az áresés irányába hatnak, és a jelen helyzetben, a történelmi csúcsokat döntögető infláció mellett még óvatosabbá válnak a vásárlók, és jellemzően átütemezik, későbbre halasztják a nagy értékű eszközvásárlásaikat, köztük az autócserét.

Az akkugyártáshoz használt lítium-karbonát ellenértéke 190 ezer jüan/tonna (9,3 millió forint) fölé emelkedett a napokban, és maga mögött hagyta az április 24-én elért 19 hónapos mélypontot, a tonnánkénti 165,5 ezer jüant. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú keresletbővülésre vonatkozó optimizmus új erőre kelt és enyhítette a még mindig bőséges kínálatból fakadó árnyomást. Hogy rövid távon ez meddig lesz így, azt nem tudni, 

a Trading Economics közgazdászai szerint. Még úgy is, hogy Peking januártól kivezette a magánvásárlóknak az új generációs autókhoz nyújtott gáláns ártámogatási rendszert, mire ebben a szegmensben a növekedési tempó a 2022 elejét jellemző 93 százalékról 22-re zuhant az első negyedévben, és ezzel leverte a lítiumkeresletet is. 

A helyzetet csak rontotta, hogy a kivezetésre készülve az akkumulátorgyártók hatalmas készleteket halmoztak fel az év végi vásárlói rohamra felkészülve, és ennek egy jó része a nyakukon maradt.

A kereslet megcsappanására logikus válasz érkezett az olyan gépkocsigyártóktól, amelyeknek a profitmarzsuk magas. Egy-két százalékpontnyi veszteség bőven belefér, amennyiben a termelésüket folyamatosan tudják tartani, és sűrű fillér is jobb, mint a ritka forint elvét alkalmazva engednek valamennyit az áraikból. 

Az árcsökkentési verseny kirobbantója a Tesla volt, amely szinte valamennyi piacán vaskos árkedvezményekkel próbálta ébren tartani vagy felvillanyozni a fogyasztói érdeklődést. Az sem volt mellékes, hogy eközben a versenybe kénytelen-kelletlen beszálló riválisok helyzetét is megnehezíthette Elon Musk cége, és piaci részesedést tudott rabolni tőlük – bár nem mindenkitől. 

bár hozzá kell tenni, hogy ezek lassan kifutó modellnek számítanak. Előbbit immár 11 éve gyártják szinte változatlan formában, de megújuló technikai tartalommal, míg a szárnyas ajtóiról ismert X SUV 2015 óta szerepel a Tesla kínálatában, és az eladásaik visszaesőben vannak. 

Az árcsökkentés hátterében az is meghúzódik, hogy a legdrágább Tesla modellek árát arra a szintre kellett lehozni, hogy igénybe vehessék a Joe Biden elnök által tavaly augusztusban a törvényhozással elfogadtatott inflációcsökkentési törvény (IRA) által kínált 7500 dolláros kedvezményt. 

februárban az Egyesült Államokban értékesített elektromos hajtású gépkocsik ellenértékénél ezerdolláros átlagos csökkenést mértek az előző hónaphoz viszonyítottan.

Az akkumulátorfémek olcsóbbodása tehát „kimeneti oldalon” áttételesen javította a villanyautók eladási statisztikáit, ugyanakkor a „bemeneti” oldalra is érdemes egy pillantást vetni, hiszen ami az egyik oldalon előnyt jelent, az a másikon hátrányként mutatkozhat meg – hívja fel a figyelmet írásában a Thecooldown.com. 

Az elektromos autók akkumulátorainak gyártása során nagy mennyiségben szabadulnak fel a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok, és bár a belső égésű motorral szerelt társához képest egy villanyautó károsanyag-kibocsátása sokkal kisebb, ennek a mennyiségnek a harmada az életciklusa legelején, azaz a gyártáskor szabadul fel. 

Az előállításukhoz használt ásványi anyagok, köztük a lítium bányászata hagyományosan olyan piszkos energiaforrásokhoz kapcsolódik, mint az olaj és a gáz. 

és a kitermelése nagy légszennyezéssel jár. A mérnökök azonban egyre tisztább, környezetbarátabb módszereket fejlesztenek ki, ebben a már említett Tesla is élen jár. 

A cég Texas államban építi fel első lítiumfeldolgozóját, amely 2025-től már évi egymillió villanyautó előállításához szükséges akkumulátorfémmel látja el a vállalatot. Más kérdés, hogy a feldolgozandó alapanyagot honnan szerzi be a Tesla, erről Elon Musk alapító vezérigazgató nem nyilatkozott.