Egyiptom késik, számos esetben akár hónapokat is nagy összegű búzavásárlások kifizetésével, mert az országban nincs elég deviza – értesült a Reuters egy kormányzati tisztviselőtől és több kereskedőtől.
Egyiptom a világ egyik legnagyobb búzaimportőre, a kenyér árát pedig jelentős mértékben támogatja az állam az állami búzatartalékon keresztül. Ez politikai szempontból nagyon érzékeny kérdés, az olcsó kenyér a lakosság többsége számára elérhető.
Az ország az ukrajnai háború miatt most elsősorban az orosz búzától függ. A kifizetések halasztása eddig nem érintette a búzaszállítmányokat, eddig valamennyi megérkezett, és ki is rakodták. Kereskedők szerint eddig precedens nélküli, hogy az állami felvásárlók nem fizetnek időben. Az egyik, neve elhallatását kérő kereskedő szerint
még mindig várnak egy olyan szállítmány értékének a kiegyenlítésére, amely az év elején érkezett meg Egyiptomba,
egy másik pedig arról számolt be, hogy 11 szállítmányt nem fizettek ki neki.
„Ilyen sokat még soha nem késtek a fizetéssel. De az ország sem volt még soha korábban ilyen helyzetben” – nyilatkozta a hírügynökségnek egy harmadik kereskedő.
Ali Moszelhi ellátásért felelős miniszter elismerte a késedelmeket, és a devizahiányt okolta, amelyet az ukrajnai háború gazdasági következményei súlyosbítottak, és az import általános lassulásához vezetett.
Nem akarjuk növelni a központi bankra nehezedő nyomást. Ezért fokozatosan fizetjük ki a beszállítókkal, és nagyon, nagyon, nagyon köszönjük a megértésüket
– mondta.
Egyiptom évente mintegy ötmillió tonna búzát importál, az államilag dotált árú kenyérből a 104 milliós lakosságból több mint hetvenmillióan részesülnek. Az élelmiszerek, nagyrészt a kenyér árának állami támogatása a július elején kezdődő következő pénzügyi évben előreláthatóan 41,9 százalékkal, 127,7 milliárd egyiptomi fontra ugrik. (Egy egyiptomi font 11,23 forint.)
Az importált búza a háború előtt döntő részben a Fekete-tengeren keresztül érkezett, de a konfliktus az egész egyiptomi gazdaságra súlyos csapást mért, a befektetők több milliárd fontot vontak ki az országból, a font árfolyama zuhant,
az éves infláció pedig márciusban 32,7 százalékon tetőzött, de áprilisban is 30,6 százalékos volt.
A súlyos deviza-, elsősorban dollárhiány miatt Moszelhi szerint Kairó erősen fontolgatja, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnereivel, Kínával, Indiával és Oroszországgal ne dollárban számoljon el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.