Milliárdokat érő földreform: a háború ellenére is pezseg az ukrán földpiac

Ukrajnában a háború kitöréséig a mezőgazdasági területek mindössze 0,4 százaléka volt forgalomban azt követően, hogy 2021. július 1-jén megnyitották a földpiacot. A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) adatai szerint a háború 72 276 adásvételi szerződés révén 174 466 hektár váltott tulajdonost. A piaci aktivitásban Harkiv megye járt élen. 

A régióban 27 191 hektáron 7884 ügyletet bonyolítottak le. Kirovohrad megyében 4 ezer (12 607 hektár), Herszon megyében 3577 (15102 hektár) szerződést keretében adták-vették a földet. Ugyanakkor az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztérium szerint 

Roman Szlasztyon, az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) vezérigazgatója szerint a teljes körű invázió kezdete óta jelentősen visszaesett az ukrán földpiac. A háború előtt havonta 10-15 ezer tranzakciót is lefolytattak, ám az elmúlt néhány hónapban (2022. októberétől 2023. márciusáig) havonta átlagosan 3-5 ezer adásvételi szerződés köttetett.

Valentin Litvinov, a KSE Agroközpont elemzője kifejtette, 2022. február 24-e után a földpiacot érintő szerződések mennyisége (kivéve az örökösödési okiratok bejegyzését) a háborús övezetben jelentősen visszaesett. A háború előtti hónapokban a földpiacon domináló területek Harkiv, Szumi, Poltava, Vinnica és Kijev megyék voltak, ám a teljes körű invázió után mindez megváltozott. A TOP 5-be Dnyipropetrovszk, Poltava, Kirovohrad, Vinnica és Hmelnickij megyék kerültek. Utóbbi területeken kötötték az összes földszerződés 49,9 százalékát.

A szakember hozzátette, a KSE adatai szerint 2021. július 1-jétől 2023. március végéig több mint 352 ezer hektár földterület cserélt gazdát, és összességében 158 ezer adásvételi, bérleti- és adományozási szerződést regisztráltak.

Változott az ár

A háború nemcsak a piac szerkezetét, hanem az árdinamikát is megváltoztatta. A KSE adatai szerint 2022 januárjában a mezőgazdasági telkek egy hektárra vetített medián ára 50 203 hrivnya (460 ezer forint) volt. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok fele jóval többet kapott a telkéért, mások viszont jelentősen kevesebbért váltak meg területüktől. A

A magángazdálkodásra szánt parcellákat a legdrágábban Lemberg, Odessza és Kijev megyékben vesztegették, mindegyikben több mint 65 ezer hrivnyát (600 ezer forintot) is elkértek egy hektárért. Az ország déli és keleti régióiban a kereskedelmi célú mezőgazdasági területekért fizettek többet. 

Ugyanakkor az agrárpolitikai minisztérium számításai szerint a piac működési éve alatt az átlagos hektárár Ukrajnában 30 százalékkal, 37,9 ezer hrivnyára (349 ezer forintra) nőtt. Később ez az összeg 359 ezer forintnyira módosult, amit 125 397 adásvételi szerződés alapján számoltak ki.

2021 júliusában az ukránok 166,7 millió hrivnyát (1,5 milliárd forintot) költöttek földvásárlásra, augusztusban ez megduplázódott, és elérte a 3,1 milliárd forintnyit, szeptemberben pedig már az 5 milliárd forintnyit is meghaladta. 

Az összeg 2021 decemberében csúcsosodott, amikor az ukránok egyetlen hónap alatt közel 9,2 milliárd forintnyi hrivnyát fektettek földbe. 2022 februárjában ez a szám jelentősen visszaesett, és mindössze 120 millió hrivnyát (1,1 milliárd forintot) tett ki.

Elektronikus árveréssel próbálkoznak 

Az ukrajnai földreform fontos állomása volt 2021 októberében az elektronikus árverések bevezetése. Az agrárpolitikai minisztérium szerint ez lehetővé tette az átláthatóság és a piaci versenyképesség biztosítását, különösen az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő telkek vásárlása, bérbeadása során. 

Az első árverésre a Prozorro.Sales rendszerben 2021. október 7-én került sor, 2022 júliusáig pedig 27 290 hektár földterületre 5470 bérleti- és adásvételi árverést hirdettek meg a rendszerben. A tavaly márciusban felfüggesztett aukciók csak novembertől folytatódtak, ám továbbra is érvényben maradt az állami és önkormányzati tulajdonban lévő földterületek értékesítési tilalma (a korlátozás a bérlésre nem terjedt ki). Emellett az elektronikus árveréseken továbbra is kizárólag magánszemélyek vehetnek részt.

Szerhij But, a Prozorro.Sales ügyvezető igazgatója elmondta, vannak olyan aukciók, amelyeken legfeljebb 10 résztvevő van jelen, olyankor pedig az árat akár a hatszorosára is felverhetik. Véleménye szerint a piac működése szempontjából nagyon fontos tényező az elektronikus kereskedés helyreállítása, amelynek sikerességét a már lezajlott aukciók eredményei is bizonyítják. 

Csak 2023-ban 2,2 milliárd forintnyi hrivnya került ily módon az állami költségvetésbe, ám a kezdetek óta összességében már 9,2 milliárd forintnyi hrivnyát hoztak az államnak.

Közeledik a második szakasz, készülnek a zöldbárók

2024-ben indul a földreform végrehajtásának második szakasza, január 1-jétől ugyanis megnyílik a piac a jogi személyek előtt, illetve a megvásárolható földterületek maximális mennyisége is 10 ezer hektárra emelkedik. 

Már a reform megkezdése előtt is közfelháborodást keltett a jogi személyeknek történő értékesítés felvetése, az aggodalom, miszerint a gazdálkodók és a kistermelők nem fognak tudni versenyezni a nagyvállalatokkal az árveréseken.

– fogalmazott Szlasztyon. Az UKAB vezérigazgatója ugyanakkor úgy véli, a piac megnyitása a jogi személyek előtt nem változtat túlságosan a jelenlegi helyzeten.

Valentin Litvinov KSE-elemző szerint is meg kell nyitni a lehetőséget a jogi személyek előtt.

„A cégeknek joguk van legálisan és átláthatóan pénzt fektetni az ukrán földekbe, a tulajdonosoknak pedig joguk van a tisztességes haszonhoz. Ráadásul ez egyértelmű jelzés a partnerek felé, hogy Ukrajna nem áll le a reformokkal” – hangsúlyozta a KSE elemzője.