Percunami indul a Credit Suisse felvásárlása miatt – színre léptek a katariak is
A hoppon maradt kötvénytulajdonosok után a Credit Suisse (CS) egyik nagybefektetője, a Katari Állami Vagyonalap (QIA) is jogi lépéseket fontolgat, ők a CS felvásárlása miatt alaphangon is legalább 330 millió dollárt buktak.
A Reuters értesülései szerint a QIA két jogi tanácsadó céget is megkeresett, hogy vizsgálják meg a jogorvoslati lehetőségeket. A 475 milliárd dollárt kezelő alap a hírügynökség számításai szerint legalább 330 milliót bukott, miután a svájci hatóságok döntése alapján a UBS felvásárolta a csőd szélén tántorgó CS-t.
Jogi kifogásokkal valószínűleg azzal kapcsolatban lehet élni, hogy a CS részvényeseinek nem állt módjukban szavazni az ominózus márciusi hétvégén puccsszerűen végrehajtott tranzakcióról. A Reuters forrásai szerint Svájcnak és Katarnak megállapodása van arról, hogy az egymás közötti vitás kérdéseket miként rendezzék, ebben szerepel a barátságosan szó.
Ennek tükrében meglehetősen barátságtalan lépés lenne, ha a katariak perelnének. Egyelőre persze erről nincs is szó, a jogi tanácsadók mandátuma a lehetőségek feltérképezésére szól.
Az arab befektetők felháborodása érthető: a QIA először a 2008-as pénzügyi válság idején sietett az egykor szebb napokat látott svájci bank megsegítésére.
A CS árfolyama azonban tovább esett a bankház szekrényeiből kidőlő csontvázak miatt, így az arab befektetők kénytelenek voltak a 2008-as invesztíció során kibocsátott kötvények kamatfizetéseivel vigasztalódni. A QIA ennek ellenére látott még fantáziát a CS-ben, az év elején a tulajdoni hányadát 7 százalék közelébe emelte, ezzel a második legnagyobb részvényes lett a szaúdiak kezén lévő 10 százalék után. Úgy tűnt, hogy a bank sorsa ezzel jobbra fordul; a tőkeerős arab vagyonalapok beszállásával új vagyonkezelési piacok nyílhatnak meg előtte.
Ha az arabok a per mellett döntenek, újabb nagy kaliberű játékos száll be a botrányos körülmények között végrehajtott felvásárlás elleni jogi akciókba. Az úgynevezett AT1 (additional tier 1 bonds) kategóriába tartozó kötvényeket a szabályozó hatóságok által előírt tőkemegfelelési követelmények miatt bocsátották ki még a pénzügyi válság idején.
A csaknem 17 milliárd értékű kötvények értékét azonban a svájci hatóságok a felvásárlás során nemes egyszerűséggel nullára írták le.
A történteket átfogó és erős felháborodás kísérte a pénzügyi világban, hiszen a kérdés arról szól, hogy egy bankmentés során a részvényesek járnak-e kevésbé rosszabbul vagy a hitelezők. Eddig nem volt kérdés, hogy az előbbiek. A svájciak döntése gyakorlatilag hazavágta az egész AT1-piacot, hiszen egy ilyen precedens után mindenki meggondolja ezek vásárlását.
A CS kisemmizett AT1-kötvénytulajdonosai közül nagyjából ezren indítottak már pereket.
A felvásárlás során minden CS-részvényes 22,48 részvénye után kapott egy UBS-papírt – így a CS-ben nagyjából 20 százalékkal részesedő arab alapok is – ezek szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A konfliktusnak messzire nyúló következményei is lehetnek.
Az arab befektetők eddig bíztak a hagyományosan őskonzervatív és titoktartó svájci bankrendszerben, amelynek nagy szüksége lenne az emelkedő olajárakon szépen meghízott állami vagyonalapok olajdollárjaira. Nem lenne meglepő, ha az alpesi ország más módon igyekezne kárpótolni a csalódott öbölbeli befektetőket, és ez szintén nehezen férne össze a korábban rigorózusan követett svájci értékekkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.