BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Rákapcsol az Egyesült Államok – már dobja a mentőövet az olajpiacnak

A kartell csökkenti a kitermelést, az Egyesült Államok viszont új kapacitások üzembe állításáról döntött.

Igyekszik visszaszerezni az olajpiac fölötti irányítást az Egyesült Államok. Míg a kőolajtermelő országok a felszínre hozott mennyiség csökkentéséről döntöttek, az amerikai termelők a kitermelés növelhetik: 

az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (EIA) szerint idén 1,6 millió hordó készlettel növelhetik a mennyiséget, amivel kivehetik a kormányrudat a kartell kezéből.

A többletmennyiségről nem a palaolaj-termelők gondoskodnak, a friss mezők Kanadában és Dél-Amerikában fekszenek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szóban forgó mezők termelését akkor sem lehet csökkenteni, ha az árak esésbe fordulnak – írja a Bloomberg.

Fotó: AFP

Annyi azonban bizonyos, hogy a frissen bevont mezők teljesen ellensúlyozzák az OPEC, illetve a szövetséges Oroszország által vállalt termeléscsökkentést, amivel a kartell a globális olajárak emelkedését szeretné előidézni.  

A nyugati félteke az a biztonságos forrás, amelyre globálisan, középtávon nagy szükség van ahhoz, hogy az olajárak ne ostromoljanak folyamatosan újabb csúcsokat

– mondta a Rystad Energy latin-amerikai részlegének vezetője, Schreiner Parker. „Brazíliában, Mexikóban, Guyanában, Argentínában és még Venezuelában is növekszik a termelés idén, ami elősegíti a globális kínálat bővülését, még az OPEC termelésmérséklése mellett is. A folyamatnak nincs vége, 2024-ben újabb 1 millió hordós kapacitást állítanak üzembe – állítja az EIA.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábbi vezető olajelemzője, Antoine Halff szerint a régióban a növekedés legnagyobb része a könnyű és közepes sűrűségű olajok piacán lesz. Ez megemelheti a nehéz nyersanyagok árát is, amelyeknek a feldolgozására egyébként sok finomítót állítottak át. Az új kínálat körülbelül ötöde éjjel-nappal működő mezőkről származik, így akár a túlkínálat sem elképzelhetetlen. 

Texas is felpörög

Az EIA és az IEA szerint a Permi-medence 2030-ig önmagában az iráni teljes kibocsátásnak megfelelő mértékben növekszik, ezzel lekörözi az összes többi régiót. Ugyanakkor 

a palaolaj-termelők inkább az állandó bevételek fenntartására összpontosítanak, mintsem több olaj szivattyúzására.

Halff szerint most már inkább az állandóságot kereső OPEC-re hasonlítanak, és a stabilitás vezető őket leginkább. Bizonyos szempontból szerencsés, ha az Egyesült Államok a West Texas Intermediate olajfajtával árasztja el a piacot. Ez ugyanis könnyebb, mint a legtöbb OPEC-tag által termelt olaj, amelyeket az amerikai fajtánál bonyolultabb finomítani.

A WTI árfolyama 1 éves
 

Brazília sem rest

Idén napi 300 ezer hordóval bővítheti termelési kapacitását a legnagyobb dél-amerikai ország. Itt alapvetően a legtöbb mezőn közepes minőséget hoznak a felszínre. Ugyanakkor 

bővítik a brazil tankerflottát is. Több új hajó üzembe állítása van napirenden.

Ha ezek valóban vízre kerülnek, akkor azonnal el kell kezdeniük dolgozni is, ugyanis darabonként kétmilliárd dollárba kerülnek, és tulajdonosaiknak azonnal a sólyázást követően el kell kezdeniük a törlesztést – ezt pedig valószínűsíthetően csak akkor tudják megtenni, ha a tankereik szállítanak is, nemcsak a kikötőkben vesztegelnek. Persze azért van kockázat is: a projektek késhetnek, a múlt hónapban a brazil nemzeti olajtársaság, a Petrobras már elhalasztotta három mező üzembe állítását. Összességében a rizikók miatt az EIA 200 ezer hordó olajtöbbletre számít Brazíliából idén.

Szagot kapott a miniállam is

Az alig egymillió lakosú 

Guyana büszkélkedhet az elmúlt évek egyik legnagyobb olajleletével, minden esélye megvan arra, hogy az évtized végére a dél-amerikai régió harmadik legnagyobb termelőjévé váljon.

Az Exxon a területen a vártnál korábban elindít itt egy projektet, s a teljes kitermelés 2024-re eléri a 600 ezer hordót. A Goldman Sachs szerint 2030-ra a kibocsátás elérheti a napi 1,6 millió hordót is. A Guyanai Liza-mezőn feltörő olaj minősége a nigériaihoz hasonlít.

The well service crew on a workover rig works on an oil well to try to bring it back into service.. (Photo by: Jon G. Fuller / VWPics/Universal Images Group via Getty Images)
Fotó: Jon G. Fuller / VWPics / Universal Images Group / Getty Images

Ringbe száll az északi szomszéd

Kanadában, a világ negyedik legnagyobb olajtermel országában a Trans Mountain csővezeték bővítése a kitermelés növelését vetíti előre. A kanadai kitermelés nyolcéves csúcson van, a termelők bővítik kapacitásaikat, a Cenovus Energy Inc. további napi 120 ezer hordó szivattyúzását tervezi a következő négy évben, míg az International Petroleum Corp. bejelentett egy 850 millió dolláros olajhomoktervet, a projekt által a felszínre hozott mennyiség 2030-ra elérheti a napi 30 ezer hordót is.

Közben nagy kérdés, hogy mit tesz Oroszország. 

Az Európai Unió és a legfejlettebb gazdaságú országok ugyan nem vásárolják az orosz Uralt, de Kína és India soha nem látott mennyiségben veszi az orosz fekete aranyat. India – éles eszű kereskedőként – egy kiskaput is kihasznál. Átcímkézi az ársapka alatti árszinten megvásárolt olajat, finomítja, majd áthajóztatja Európába, és eladja – immár piaci áron.  Az orosz olajtermelés tehát az ígéretek ellenére egyelőre nem csökken. A termelés vágásáról szóló információk elképzelhető, hogy csak a piac manipulálására irányulnak. A logikus gondolkodás azt diktálja, hogy amíg van rá vevő, Moszkva korlátlanul ki is szolgálja őket – legalábbis a Kremlnek minden rubel bevételre elengedhetetlen szüksége van az ukrajnai háború finanszírozásához.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.