késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Igyekszik visszaszerezni az olajpiac fölötti irányítást az Egyesült Államok. Míg a kőolajtermelő országok a felszínre hozott mennyiség csökkentéséről döntöttek, az amerikai termelők a kitermelés növelhetik:
az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (EIA) szerint idén 1,6 millió hordó készlettel növelhetik a mennyiséget, amivel kivehetik a kormányrudat a kartell kezéből.
A többletmennyiségről nem a palaolaj-termelők gondoskodnak, a friss mezők Kanadában és Dél-Amerikában fekszenek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szóban forgó mezők termelését akkor sem lehet csökkenteni, ha az árak esésbe fordulnak – írja a Bloomberg.
Annyi azonban bizonyos, hogy a frissen bevont mezők teljesen ellensúlyozzák az OPEC, illetve a szövetséges Oroszország által vállalt termeléscsökkentést, amivel a kartell a globális olajárak emelkedését szeretné előidézni.
A nyugati félteke az a biztonságos forrás, amelyre globálisan, középtávon nagy szükség van ahhoz, hogy az olajárak ne ostromoljanak folyamatosan újabb csúcsokat
– mondta a Rystad Energy latin-amerikai részlegének vezetője, Schreiner Parker. „Brazíliában, Mexikóban, Guyanában, Argentínában és még Venezuelában is növekszik a termelés idén, ami elősegíti a globális kínálat bővülését, még az OPEC termelésmérséklése mellett is. A folyamatnak nincs vége, 2024-ben újabb 1 millió hordós kapacitást állítanak üzembe – állítja az EIA.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábbi vezető olajelemzője, Antoine Halff szerint a régióban a növekedés legnagyobb része a könnyű és közepes sűrűségű olajok piacán lesz. Ez megemelheti a nehéz nyersanyagok árát is, amelyeknek a feldolgozására egyébként sok finomítót állítottak át. Az új kínálat körülbelül ötöde éjjel-nappal működő mezőkről származik, így akár a túlkínálat sem elképzelhetetlen.
Texas is felpörög
Az EIA és az IEA szerint a Permi-medence 2030-ig önmagában az iráni teljes kibocsátásnak megfelelő mértékben növekszik, ezzel lekörözi az összes többi régiót. Ugyanakkor
a palaolaj-termelők inkább az állandó bevételek fenntartására összpontosítanak, mintsem több olaj szivattyúzására.
Halff szerint most már inkább az állandóságot kereső OPEC-re hasonlítanak, és a stabilitás vezető őket leginkább. Bizonyos szempontból szerencsés, ha az Egyesült Államok a West Texas Intermediate olajfajtával árasztja el a piacot. Ez ugyanis könnyebb, mint a legtöbb OPEC-tag által termelt olaj, amelyeket az amerikai fajtánál bonyolultabb finomítani.
Brazília sem rest
Idén napi 300 ezer hordóval bővítheti termelési kapacitását a legnagyobb dél-amerikai ország. Itt alapvetően a legtöbb mezőn közepes minőséget hoznak a felszínre. Ugyanakkor
bővítik a brazil tankerflottát is. Több új hajó üzembe állítása van napirenden.
Ha ezek valóban vízre kerülnek, akkor azonnal el kell kezdeniük dolgozni is, ugyanis darabonként kétmilliárd dollárba kerülnek, és tulajdonosaiknak azonnal a sólyázást követően el kell kezdeniük a törlesztést – ezt pedig valószínűsíthetően csak akkor tudják megtenni, ha a tankereik szállítanak is, nemcsak a kikötőkben vesztegelnek. Persze azért van kockázat is: a projektek késhetnek, a múlt hónapban a brazil nemzeti olajtársaság, a Petrobras már elhalasztotta három mező üzembe állítását. Összességében a rizikók miatt az EIA 200 ezer hordó olajtöbbletre számít Brazíliából idén.
Szagot kapott a miniállam is
Az alig egymillió lakosú
Guyana büszkélkedhet az elmúlt évek egyik legnagyobb olajleletével, minden esélye megvan arra, hogy az évtized végére a dél-amerikai régió harmadik legnagyobb termelőjévé váljon.
Az Exxon a területen a vártnál korábban elindít itt egy projektet, s a teljes kitermelés 2024-re eléri a 600 ezer hordót. A Goldman Sachs szerint 2030-ra a kibocsátás elérheti a napi 1,6 millió hordót is. A Guyanai Liza-mezőn feltörő olaj minősége a nigériaihoz hasonlít.
Ringbe száll az északi szomszéd
Kanadában, a világ negyedik legnagyobb olajtermel országában a Trans Mountain csővezeték bővítése a kitermelés növelését vetíti előre. A kanadai kitermelés nyolcéves csúcson van, a termelők bővítik kapacitásaikat, a Cenovus Energy Inc. további napi 120 ezer hordó szivattyúzását tervezi a következő négy évben, míg az International Petroleum Corp. bejelentett egy 850 millió dolláros olajhomoktervet, a projekt által a felszínre hozott mennyiség 2030-ra elérheti a napi 30 ezer hordót is.
Közben nagy kérdés, hogy mit tesz Oroszország.
Az Európai Unió és a legfejlettebb gazdaságú országok ugyan nem vásárolják az orosz Uralt, de Kína és India soha nem látott mennyiségben veszi az orosz fekete aranyat. India – éles eszű kereskedőként – egy kiskaput is kihasznál. Átcímkézi az ársapka alatti árszinten megvásárolt olajat, finomítja, majd áthajóztatja Európába, és eladja – immár piaci áron. Az orosz olajtermelés tehát az ígéretek ellenére egyelőre nem csökken. A termelés vágásáról szóló információk elképzelhető, hogy csak a piac manipulálására irányulnak. A logikus gondolkodás azt diktálja, hogy amíg van rá vevő, Moszkva korlátlanul ki is szolgálja őket – legalábbis a Kremlnek minden rubel bevételre elengedhetetlen szüksége van az ukrajnai háború finanszírozásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.