Virágzik a csempészet Oroszországban

A szankciók körébe vont uniós exportból legalább 1 milliárd dollárnyi termék tűnt el az orosz gazdasági partnerek felé irányuló tranzitforgalomban, ami jelentősen hozzájárult Vlagyimir Putyin háborús gazdaságának az életben tartásához – írta a Financial Times.

A nyugati tisztviselők szerint a „szellemkereskedelem” elsősorban a kettős felhasználású, azaz katonai és hírszerzési célokra is alkalmas termékeket érinti, amelyek szigorú exportellenőrzés alatt állnak. Ezeknek az áruknak csak mintegy fele jutott el a megadott célállomására, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Örményországba.

Ez a trükk segített Moszkvának abban, hogy továbbra is hozzáférjen létfontosságú európai termékekhez, egyebek között repülőgép-alkatrészekhez, optikai berendezésekhez és gázturbinákhoz.

Az áruk túlnyomó része az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos balti országokból származott, ám a céljukat soha nem érték el – a hatóságok szerint nagy valószínűséggel itt található meg a csempészhálózat központja.

– jelentette ki Erki Kodar, a szankciókért felelős észt miniszter.

A különbséget az elküldött és a megérkezett termékek között azzal sem lehet megmagyarázni, hogy véletlenül leestek a teherautó platójáról, mivel néhány árukategória – köztük a gázturbinák, a forrasztópákák és a rádióberendezések – szinte teljesen kámforrá váltak, és szállítás közben az összes eltűnt. Ezek pedig olyan eszközök, amelyek kulcsfontosságúak az orosz hadsereg és a gazdaság életben tartásához.

Bár az elmúlt egy évben az Európai Unió szigorú szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, még mindig rengeteg kiskapu maradt, amelyet a törvényhozóknak be kell tömniük. Ezek közül az egyik legfontosabb az úgynevezett reexport problémája, amikor az áruk egy harmadik, barátságos országon keresztül jutnak el Oroszországba.

Több érintett európai ország, így Litvánia is most azon dolgozik, hogy még szigorúbb korlátozásokat vezessen be nemcsak Oroszországra, hanem annak partnereire is. A litván kormány azt vizsgálja, milyen nemzeti intézkedésekkel lehet megakadályozni, hogy a legfontosabb termékek elhagyják az országot.

Az észtek az unióból kilépő áruk teljes tranzittilalmát támogatják, amely nemcsak a kettős felhasználású termékekre, hanem minden szankciók és korlátozások alá eső termékre érvényes lenne, ha az oroszbarát országokról van szó.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy a szellemkereskedelem nem feltétlenül ezekkel a kaukázusi és közép-ázsiai országokkal együttműködve jön létre, hanem őket is megkerüli – a csempészeknek egyszerűen csak könnyebb itt átlépniük a határt, mint az Európai Unióban.

– nyilatkozta Murat Nurtleu, Kazahsztán külügyminisztere. A politikus szerint Kazahsztán el akarja kerülni, hogy a szankciókerülés melegágyává váljék, és kész az EU-val is tárgyalni egy közös stratégiáról.

A szellemkereskedelem miatt elveszett áruk értéke valószínűleg sokkal magasabb, mint 1 milliárd dollár, mivel a jelentés csak olyan mintára vonatkozott, amelyet össze tudtak vetni a nemzetközi kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatokkal.