Az év elején lépett életbe az amerikai elnök, Joe Biden úgynevezett inflációcsökkentési törvénye. A csomag célja az, hogy egyszerűen hozzáférhető támogatásokon keresztül az Egyesült Államokba csábítsák a zöldtechnológiára (így például a megújulóenergia-termelésre és az akkumulátorgyártásra) épülő cégeket – emlékeztetett a közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Jelezte: számos nagyvállalat már be is jelentette, hogy mivel Amerika kedvezőbb feltételeket biztosít, áthelyezi a termelését.
A hátrányosan érintett országok saját programokkal próbálják maguknál tartani a vállalatokat, ami a gazdasági hadviselés újszerű formáját, egy „támogatásháborút” idézett elő. Friss hír, hogy a versenybe India is beszáll: egy új tervezet szerint a feltörekvő ország 2,6 milliárd dollár támogatással és további ötszázmillió dollár kedvezményes hitellel ösztönözné az akkumulátorgyárak létesítését és fenntartását – ismertette az üzletágvezető.
Hortay Olivér szerint a folyamatok alapjaiban írják újra a korábbi – (globális) szabad versenyre építő – főáramú gazdaságpolitikai gondolkodást. Nem világos, hogy hol lehet a licit vége, ahogyan az sem, hogy az egyes országok meddig bírják forrásokkal a versenyt (különösen a jelenlegi magas kamatkörnyezetben).
Az azonban egyértelmű, hogy Európának sürgősen lépnie kell, mert ha nem így tesz, könnyen elveszítheti azt az iparágat, amelyre – eddig – a jövőjét építette – hangsúlyozta a szakértő. Konkrét gazdaságvédelmi intézkedések nélkül ugyanis Európát nemcsak a riválisai, de a szövetségesei sem fogják komolyan venni.
Az üzletágvezető korábban is felhívta a figyelmet az eseményekre. Emlékeztetett: amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke márciusban Washingtonba utazott, hogy személyesen tárgyaljon az amerikai elnökke,
a csúcstalálkozó legfontosabb pontja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború rendezése volt.
Az amerikai adminisztráció inflációcsökkentési törvénye ugyanis lényegében kifacsarja Európa gazdaságát. Jó példa volt erre, amikor az egyik legnagyobb német autógyár vezetője bejelentette: ha az unió nem fizet több támogatást, mint az Egyesült Államok, akkor változtat korábbi elképzelésein, és az új beruházásait már Amerikában valósítja meg. Márpedig az unió már most jókora lépéshátrányban van, ráadásul jóval szerényebb források fölött rendelkezik, mint az Egyesült Államok.
Európa nincs könnyű helyzetben, ugyanis egyszerre kell megküzdenie a strukturálisan magasabb energiaárakkal, miközben az eddigi szabadkereskedelmi rendszerek a felbomlás jeleit mutatják, és a világ az ideológiai blokkok kialakulása felé halad.
Ez veszélyezteti piacainkat, ellátási láncainkat, miközben két, a technológiai versenyben riválisnak számító gazdasági térséggel, az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel szemben kell helytállni. Márpedig versenytársaink jelenleg sikeresebben ültetik át a tudást piacképes termékekbe, miközben földrajzi adottságaik miatt képesek megküzdeni a tervezettnél jóval gyorsabb zöldátállás buktatóival is – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Borítókép: Óriási támogatásokkal és adókedvezményekkel csábítja a tengerentúlra a vállalatokat az Egyesült Államok (Fotó: Europress / AFP)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.