késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Eszelősen közel került a világ egy megrendítő erejű gazdasági válsághoz
Joe Biden amerikai államfő és Kevin McCarthy képviselőházi elnök megállapodásával, majd az alku kongresszusi megszavazásával az adósságplafon-ügyben az utolsó pillanatban sikerült elkerülni egy olyan gazdasági megrázkódtatást, amely az Egyesült Államok határain kívül is krízishez vezetett volna, nem utolsósorban pedig hazánkra nézve is roppant kedvezőtlen következményekkel járhatott volna – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Jobb bele sem gondolni, mi lett volna, ha
Megállapodás híján Amerika becsődölt volna. Csőd esetén pedig az adósság visszafizetésén túl az állami alkalmazottak bérkifizetése is ellehetetlenül. Mivel az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb gazdaságával, az állampapírjai a legfontosabb tartalékeszközök, továbbá számos értékpapír ezen kötvények árfolyamát tekinti referenciaértékként, egy esetleges fizetésképtelenség globális szinten is súlyos károkat okozna.
A Fehér Ház weboldalán megjelent tanulmány szerint egy rövid távú fizetésképtelenség félmillió munkahely megszűnését és 0,6 százalékos reál-GDP-visszaesést okozna. Ezzel szemben egy elhúzódó csőd már 8,3 millió fő állásvesztését eredményezné, és 6,1 százalékkal vetné vissza a reál-GDP-t.
Tavaly decemberben a világ devizatartalékainak 58 százaléka volt az Egyesült Államok állampapírjaiban, a devizatranzakcióknak pedig a 88 százaléka történt dollárban. Az amerikai – nem kormányközi – államadósság 32 százaléka, mintegy 7600 milliárd dollár értékben van külföldi szereplők kezében, a legnagyobb hitelező Japán 1100 milliárd dollárnyi, míg Kína 860 milliárd dollárnyi amerikai államadósságot birtokol, így a válság hamarosan a többi gazdaságra is átterjedne. Az értékpapírpiaci kór pedig megfertőzné a többi eszközosztályt is.
A forint ugyan rendszerint erősödéssel reagál az amerikai dollár gyengülésére, ám egy amerikai csőd hazánkra nézve sem lenne vidám dolog, hiszen a magyar kitettség sem elhanyagolható, például
2021-ben exportunk 3,3 százalékát és importunk 2,11 százalékát bonyolítottuk le az Egyesült Államokkal, a reexport (továbbexportálás) figyelembevételével azonban ezek az arányok magasabbak lennének.
Emellett meghatározó jelentőségű az Amerikából hazánkba érkező működő tőke is, így egy államcsőd esetén a beruházások is erősen megcsappannának.
De mi is az az adósságplafon?
Az adósságplafon egyébként az amerikai kormány által vállalt hitel összegére meghatározott korlátozás, amelynek limitjét a törvényhozó testület jelöli ki, így fokozva a kormányzat elszámoltathatóságát.
A küszöbérték elérését követően a kormány nem növelheti a fennálló adósság összegét, így elveszítheti a kötelezettségek kifizetésének és a különböző programok finanszírozásának képességét, azaz fizetésképtelenné válhat.
Idén január 19-én az Egyesült Államok adóssága elérte a felső határát, ezt követően pedig csupán a tartalékokból tudták fedezni a kiadásokat. Ezek a megtakarítások eredetileg június elején merültek volna ki, azonban Janet Yellen pénzügyminiszter bizonyos kifizetési kötelezettségek átütemezésével, illetve ideiglenes felfüggesztésével ugyanezen hónap ötödikéig halasztotta a határidőt.
Múlt hét végén már csupán 38,8 milliárd dollár állt rendelkezésre az amerikai államkincstárban.
A megállapodás végleges dokumentuma szerint a kormányzati diszkrecionális, azaz szabad rendelkezésű kiadások korlátozása – a fokozódó geopolitikai feszültségekre tekintettel – nem érinti a fegyverkezési programokat. Ezenfelül az eredeti republikánus javaslatban változás, hogy nem 2024. március végéig, hanem 2025 januárjáig függesztik fel az adósságplafon alkalmazását.
Ehhez Joe Biden ragaszkodott, mivel így a következő adósságplafonról szóló vita az elnökválasztás után lesz esedékes, így nem lehet politikai fegyverként alkalmazni ellene. A végleges dokumentumban azonban az összes többi republikánus feltétel szerepel, sőt újakkal egészült ki, például a fel nem használt Covid-segélyek és -programok befagyasztásával. A tárgyalássorozat végeredménye alapján megállapítható, hogy messze a demokrata vezetés engedett többet. A szerdán megszavazott adósságplafon-emelés lesz legalább a 110. az intézmény 1917-es bevezetése óta. A pontos számot nehéz meghatározni, mivel 1940 előttről nem érhető el pontos kimutatás.
Ki rántja félre később a kormányt
Mivel az adósságplafon körüli politikai vita ciklikusan visszatér, az egész eszköz alapvető haszna nem az eladósodás visszafogása, hanem csupán politikai fegyvert ad az ellenzék kezébe. A mindenkori ellenzéki párt ugyanis rendszerint az adósságlimit megemeléséhez való hozzájárulásért cserébe jókora engedményeket tud kizsarolni a kormányzó párttól. Mivel azonban a demokrata és a republikánus párt úgy megy egymással szembe, hogy közben egyikük sem akarja államcsődbe hajszolni az Egyesült Államokat, az nyer, aki később rántja félre a kormányt.
Az Egyesült Államok tényleges csődje szerencsére még sosem következett be, az 1979-es rövid ideig tartó fizetésképtelenséget az államkincstár egy véletlen csekkfeldolgozási problémának tulajdonította.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.