Ördögi körbe kerültek az olaszok, a biztosítók és Róma

Súlyos károkat okoz az olasz költségvetésnek, hogy az országban a legtöbb biztosítás nem fedezi a természeti csapások okozta károkat, a mezőgazdasági termelők döntő többsége ezért egyáltalán nem is köt biztosítást, inkább arra alapoz, hogy az állam úgyis segít a bajban.

Vannak persze olyan mezőgazdasági termelők is, akik abszolút jóhiszeműen kötnek biztosítást, aztán jön a meglepetés. A Reuters ezzel kapcsolatban Lamberto Mongardi északolasz termőföld-tulajdonos példáját hozta fel, akinek a földjét kétszer mosta el a szakadó eső a múlt hónapban. Neki volt ugyan biztosítása – csak éppen nem fedezte az ilyen károkat.
„Megbíztam a biztosítási alkuszban” – ismerte be a hírügynökségnek Mongardi, és nem olvasta el a szerződés apró betűs részét, amelyből kiderül, hogy az áradás mellett földrengés esetén sem fizet a biztosító. Most pedig azon tűnődik, hogy akkor egyáltalán milyen esetben térítik meg a kárait.

„Nyilvánvaló az alulbiztosítás” – kommentálta az eredményt az olasz biztosítási ágazat felügyeleti szerve, az IVASS (Istituto per la Vigilanza Sulle Assicurazioni), és ennek okaként a bonyolult bürokráciát, a magas fedezeti költségeket és a kisvállalkozások túlsúlyát nevezte meg. Az utóbbiak inkább kockáztatnak, mint hogy növeljék a költségeiket. 
Az országot azonban gyakran sújtják földrengések, földcsuszamlások és áradások, az utóbbiak ráadásul a klímaváltozással még inkább mindennapossá válnak. A kárt szenvedőknek így az állam kénytelen kompenzációt nyújtani, ami jókora gond az euróövezet második legnagyobb adósságterhével sújtott ország számára, és csökkenti az egyéb célokra rendelkezésre álló forrásokat.
Az ország középső részét 2009 és 2016 között megrázó földrengések például több mint harmincmilliárd eurójába kerültek a költségvetésnek – ez a nemzeti össztermék mintegy 1,7 százaléka. (Egy euró 370,8 forint.)
Az Emilia Romagna tartományban 15 ember életét követelő áradások után Giorgia Meloni kormányfő 1,5 milliárd eurót különített el a térség számára, és további 200 millióval egészítette ki a természeti katasztrófák kezelésére szolgáló 490 millió eurós nemzeti alapot.

Adolfo Urso ipari miniszter szerint meg kell győzni a cégeket és az embereket is, hogy ne vonakodjanak biztosítást kötni természeti csapások ellen. A kormány már dolgozik erre irányuló pénzügyi ösztönzőkön – tette hozzá. Az ANIA biztosítási szövetség szerint 2022 márciusában a háztartások mindössze 5 százaléka rendelkezett ilyen biztosítással, vagyis a helyzet az elmúlt években sem javult. Az idő pedig sürget. 

– figyelmeztetett Luca Mercalli klímakutató.
Az agrárium vezetői is tisztában vannak a helyzet súlyosságával. Massimiliano Giansanti, a mezőgazdasági termelőket tömörítő Confagricoltura vezetője elmondta a hírügynökségnek, hogy a szervezet próbálja meghonosítani a „biztosítási kultúrát”, és lobbizott azért, hogy a gazdák számára tegyék kötelezővé a biztosítás megkötését az európai uniós támogatások igénybevételéhez. „Sajnos a felhívásainkat nem hallgatták meg” – panaszkodott.

Nagy-Britanniában és Spanyolországban például az ingatlantulajdonosok nem vehetnek fel jelzáloghitelt, ha nincs széles körű biztosításuk, Franciaországban pedig az utóbbi minden háztulajdonos számára kötelező.

Az IVASS szerint 2021-ben az olasz mezőgazdasági földeknek csupán 10,5 százaléka volt biztosított – ez az arány az Egyesült Államokban történelmi rekordot jelentő 74 százalék volt.
Az olaszok közül sokan a biztosítókat hibáztatják, mondván, a csekély kifizetések miatt nem éri meg fizetni a drága biztosításokat. A biztosítók szerint viszont a klímaváltozással kapcsolatos események gyakoribbá válása bonyolultabbá és költségesebbé teszi számukra a kockázat- és költségelemzést.
Szerintük kevesen kötnek biztosítást, és ők is inkább magas kockázatú helyzetekben. Ez pedig ördögi kört hoz létre: a biztosítóknak kevesebb a bevételük és több a kockázatuk, ami arra kényszeríti őket, hogy emeljék a díjakat, ami viszont másokat tart vissza a biztosításkötéstől.

 – nyilatkozta Simone Lazzaro, a veronai székhelyű REVO biztosítási igazgatója.