A törököknek még mindig nem elég gyenge a líra: megint odavágott a jegybank

A líra számára fájdalmasan féloldalasan értelmezi a kamatfordulatot a török jegybank: a korábbi tétlenség után ugyan már elkezdték emelni a kamataikat, hogy leküzdjék Eurázsia talán legdurvább inflációját, de csütörtökön már másodszor szigorítottak jóval kevesebbet a piacokon vártnál. A lírát már az egy hónappal ezelőtti meglepetés is úgy érte, mintha az autó ütötte volna el, most sem várható más piaci reakció, pedig a gyengülés önmagában is inflációs hatású, azaz Ankarában úgy harcolnak az infláció ellen, hogy közben rá is pörgetnek.

A kamatok emelése a hitelköltségek növelésén keresztül kifejt antiinflációs hatást, de a piacok megítélése szerint a banknak erőteljesebben kellene lépnie, hogy letörje az inflációt. A török jegybank tavaly dacolt ezzel a közgazdasági összefüggéssel, és nem emelte a kamatait annak dacára, hogy az éves infláció őszre könnyfakasztó szintre, 85 százalék fölé emelkedett, emelésekbe azután kezdett, hogy 

Az infláció ősz óta folyamatosan csökken, de a júniusban mért 38,2 százalékos mérték aligha nevezhető megnyugtatónak. A jegybank csütörtökön 2,5 százalékponttal 17,25 százalékra emelte irányadó egyhetes repokamatát, amire szinte senki nem számított a szakemberek közül: az elemzői konszenzus 20 százalékos új rátát vetített előre.

A bank immár másodszor játssza meg ugyanezt a játékot: fellép ugyan kamatemeléssel az infláció ellen, de a hitelfelvevők fájdalmát csökkentendő, a piacokon vártnál kisebb mértékben. Júniusban 6,5 százalékpontot emelt, pedig a piac már akkor 21 százalékos rátára számított. 

A bank ugyan további fokozatos szigorítást helyezett kilátásba, de csütörtöki lépésével szépen lelassította a tempót, így a líra negatív reakciója várhatóan most sem marad el, a kérdés inkább csak ennek a mértéke. A jegybank júniusi lépése okozta csalódást követően a líra – nem azonnal, de gyorsan – összesen több mint 14 százalékot veszített értékéből a dollár ellenében, és 

Ekkora mozgások aligha maradnak inflációs hatás nélkül.

Erdogan kormányzata ugyanakkor a költségvetés oldalán is fellép az infláció ellen, emelik például az áfakulcsokat és a bankok adóterhelését, hogy finanszírozni tudják a korábbi választási ígéreteket – írta a Bloomberg. Nincsenek könnyű helyzetben, ahogy a jegybank sem. Bonyolítja a képletet, hogy a gazdasági növekedésre is szükségük van – amit a még magasabb kamatok visszafognának –, egyebek közt azért, mert jövő márciusban önkormányzati választások esedékesek Törökországban.