Engedhet az elveiből az EU a fekete-tengeri gabonamegállapodás érdekében

Az Európai Unió fontolgatja azt a javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a szankciókkal sújtott Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelhozbank) leányvállalatot hozzon létre, amely ismét csatlakozna a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez – értesült a Financial Times. Brüsszel ezzel a lépéssel próbálná megóvni a fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely július 17-én lejár, és lehetővé teszi az ukrán exportot.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, Oroszország genfi ENSZ-képviselője hétfőn jelentette ki, hogy Moszkva nem látja értelmét az egyezmény meghosszabbításának, mivel a Nyugat „felháborítóan” viselkedett a megállapodással kapcsolatban. 

 – nyilatkozta Gennagyij Gatilov az Izvesztyija című lapnak.
Az orosz bank visszaengedése a SWIFT-be Moszkva egyik követelése, amely szerepelt a gabonamegállapodás érdekében az ENSZ-szel tavaly kötött hároméves paktumban. A brit gazdasági napilap öt forrásból megerősített értesülése szerint a kérdésről az uniós vezetők is egyeztettek múlt heti csúcstalálkozójukon. Az ötlet támogatói szerint ez lenne a „legkevésbé rossz opció”, hogy meggyőzzék Vlagyimir Putyint a gabonaegyezmény újabb meghosszabbításáról. Brüsszeli vélemények szerint ugyanis az orosz fenyegetés most komolyabb, mint eddig bármikor.

A Financial Times szerint a javaslat is mutatja, hogy a nyugati kormányok mennyire kétségbeesetten igyekeznek megőrizni a gabonamegállapodást, amely az ország hatalmas mezőgazdasági ágazatának köszönhetően pénzügyi mentőöv Ukrajna számára.
Az uniós tisztviselők jelenleg azt vizsgálják, hogy jogszerű és megvalósítható-e a kivételezés a pénzintézettel. A helyzetet bonyolítja, hogy az Orosz Mezőgazdasági Bank teljes egészében állami tulajdonban van. A korábbi vezérigazgatója, Dmitrij Patrusev a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, nem mellesleg Putyin tanácsadójának és az orosz biztonsági tanács titkárának, Nyikolaj Patrusevnek a fia. Patrusev nagy szerepet játszott az Ukrajna elleni háborúban.

A lap emlékeztetett, hogy az EU-tagállamoknak eddig nem sikerült megállapodni szankciómentességről, amely lehetővé tenné bizonyos orosz vállalatoknak, hogy a blokkon keresztül exportálhassanak meghatározott termékeket humanitárius célokból vagy a harmadik világ ellátására. Ezt elsősorban a keleti tagállamok ellenzik, amelyek szerint egy ilyen lépés segítene a Kremlnek finanszírozni a háborút.
 

 brüsszeli illetékesek azonban emlékeztettek, hogy az európai szankciók nem vonatkoznak mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmére Oroszország és harmadik fél között.