Kína szigorítani fog a Japánból érkező élelmiszer ellenőrzésén, és fenntartja bizonyos termékek importjának tilalmát amiatt, hogy a tokiói hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is jóváhagyta a fukusimai atomerőmű hűtővízének óceánba engedését. A lépés éles kritikát váltott ki a szigetországban és külföldön is, Tokió azonban állítja, hogy azt biztonságosan hajtják majd végre, és betartják az ezzel kapcsolatos nemzetközi szabályokat.
Rafael Rossi, a NAÜ főigazgatója a héten mutatta be a szervezet ezzel kapcsolatos jelentését, és pénteken megismételte, hogy a hűtővíz kiengedése vélhetően nem jár határokon átívelő következményekkel, annak
csak „elhanyagolható radioaktív hatása” lenne az emberekre és a környezetre.
A vízben található radioaktív anyagok dél-koreai jelentés szerint is a határértéken belül vannak, a szöuli importkorlátozás azonban érvényben marad mindaddig, amíg az emberek aggályai nem csillapodnak a termékek biztonságosságát illetően.
Kína a tengerből származó japán élelmiszerek legfőbb vásárlója, és az atomerőmű 2011. márciusi katasztrófája után szintén korlátozásokat vezetett be, amelyek vonatkoznak a környékbeli japán prefektúrákból származó valamennyi élelmiszerre és mezőgazdasági termékre. A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a tilalom tíz közigazgatási területet, a japán prefektúrák egyötödét érinti.
Ezeket a korlátozásokat továbbra is fenntartják, a kínai vámhivatal pedig pénteken bejelentette, hogy az ellenőrzéseket is szigorítják, különösen a tengerből származó termékekét, még a nem érintett prefektúrákból is. Japán illetékesek egy része amiatt aggódik, hogy Peking teljesen le is állíthatja a tengerből származó termékek importját, miután augusztusban elkezdik a hűtővíz leengedését.
Japán tavaly 634 ezer tonna tengeri terméket exportált 387,3 milliárd jen értékben, ami 3,8 százalékos csökkenés az előző évihez képest. (Egy jen 2,5 forint.) A legfőbb piac Kína 22,5 százalékkal, amelyet Hongkong és az Egyesült Államok követ 19,5, illetve 13,9 százalékos részesedéssel.
A legfőbb exportcikk ráadásul a tenger szemeteskukájának is tartott kagyló, amely a teljes kivitel 23,5 százalékát adja, valamint a japán sárgafarkú hal (9,4 százalék) és az igazgyöngy (6,1 százalék). A japán kormány azonban célul tűzte ki, hogy a tengeri termékek exportjának értéke 2030-ra elérje az 1200 milliárd jent.
A japán terv szerint a vizet először megszűrik, hogy eltávolítsák a legtöbb radioaktív elemet, kivéve a tríciumot, egy olyan izotópot, amelyet nehéz elkülöníteni a vízből, és jóval a nemzetközi szabványok alá hígítják. Kína felelőtlenségnek tartja a lépést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.