Több sebből vérzik az európai ingatlanpiac
Nemhogy lassult volna, egyenesen rekordszintre gyorsult az ingatlanok leértékelődése az Egyesült Királyságban. A Halifax ingatlanos cég közleménye szerint 2011 óta idén júniusban estek az árak a leggyorsabb ütemben.
Egy átlagos lakás ára 2,6 százalékkal csökkent éves alapon, míg havi szinten 0,1 százalékkal lett olcsóbb.
A háttérben az a spekuláció áll, hogy a Bank of Englandnek (BoE) tovább kell emelnie a kamatait az infláció megfékezésére, ezzel viszont töretlenül drágítja a hiteleket is. A fix kamatozású kölcsönök 6 százalékos kamat felett járnak átlagosan – ez már túl van a fájdalomküszöbön a legtöbb fogyasztó esetében.
A hitelek drágulása bizonyosan csökkenti a keresletet, a lakosságnak mérlegelnie kell, hogy mit engedhet meg magának
– mondta Kim Kinnaird, a Halifax Mortgages igazgatója. Az sem élénkíti a keresletet, hogy a piacon decemberre már 6,5 százalékos BoE-alapkamattal számolnak, ami 1998 óta a legmagasabb szint.
Vannak azért biztató jelek is: a UK Finance iparági szervezet szerint az év második felében 800 ezer fix kamatozású kölcsönt folyósítanak majd, jövőre pedig 1,6 millió szerződést írnak alá. Ugyanakkor a Nationwide Building Society indexe nem erre utal, nemrég megjelent lakásárindexük ugyanis 3,5 százalékos visszaesést tükröz, ami a legnagyobb mínusz 2009 óta.
Svédország – túl a trendfordulón
Kedvező jeleket lehet látni a skandináv ország piacán. Örömünnepre azért nincsen ok, mély gödörből kell kimásznia a svéd ingatlanpiacnak, és egyelőre az enyhe növekedés is törékeny lábakon áll.
A bizakodásra az ad okot, hogy a svéd ingatlanárak immár ötödik hónapja enyhén emelkednek, a Svensk Maklarstatistik lakáspiaci elemzőcég júniusban 1 százalékos növekedést mért a családi házak körében. A helyzet még a szakértőket is meglepte, ugyanis nagy zuhanást vártak a hitelezés átárazódása és az infláció miatt.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet, ugyanis az árak a 2022 eleji csúcsnál 20 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek. Ha az elemzőknek igazuk lesz, akkor még bőven van tér áresésre, ugyanis a Maklarstatistik adatai azt mutatják, hogy egy ház átlagosan körülbelül 12 százalékkal, egy lakás pedig 9 százalékkal kerül kevesebbe, mint 2022 elején.
Optimista a svéd bankvezér
Érdekesség, hogy a lakhatási költségek emelkedése megnehezítette az emberek költözését, ami alacsony tranzakciószámot okoz.
Az utcákon valóban vér folyik, de a bankszektorra ez nem jellemző
– foglalta össze véleményét a SEB, a legnagyobb svéd bank pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Masih Yazdi szerint a pénzintézetek elég erősek ahhoz, hogy támogassák a viharos ingatlanpiacot. Azt mondta, a jegybanki kamatemelések miatt már az ingatlanos cégek is a kereskedelmi bankokhoz fordulnak segítségért.
A finanszírozás megdrágulása arra késztette a szereplőket, hogy eladják eszközeiket, sokszor persze nyomott áron. A nagy svéd kereskedelmi bankok azonban ígéretet tettek arra, hogy segítenek azoknak, akik lejáró kötvényeiket banki hitelekkel helyettesítenék, ugyanis a hitelpiaci finanszírozási költségek az egekbe szöktek.
Már most is csaknem 420 milliárd dollár kitettségen osztozik a négy legnagyobb szereplő, és ez a szám tovább fog emelkedni még az idén. A svéd jegybank a múlt héten 25 bázisponttal, 3,75 százalékra emelte irányadó kamatát, és még egy kamatemelést helyeztek kilátásba idénre. Yazdi szerint a magasabb kamatlábak rontják a hitelfelvevők törlesztőképességét, de ez egyelőre nem ölt tömeges méreteket.
Mélyrepülésben a francia kereskedelmiingatlan-szektor
A megugró kamatok, a gazdasági helyzet rosszabbra fordulása és a lakossági fogyasztás csökkenése együttesen okozzák a visszaesést a francia kereskedelmi ingatlanok piacán. Az Immostat jelentése szerint
az irodákra, üzlethelyiségekre és raktárakra vonatkozó összes befektetői ügylet 61 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
A 2,5 milliárd eurós volumen az elmúlt három év legalacsonyabb adata. Az előző két negyedév egyébként 35, illetve 52 százalékos visszaesést hozott.
A párizsi régióban az átlagos irodaár 9 százalékkal, évi 7420 euróra esett négyzetméterenként, ami 2019 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb szint.
A kereskedelmi ingatlanok piaca Európa-szerte lanyhul, ugyanis általában messze áll az eladók és a vevők elképzelése az árakról. A finanszírozás megdrágulása miatt is olcsón vásárolnának a befektetők, ugyanis csak így tudnak érdemi hasznot realizálni, ám a tulajdonosok nem hajlandók ekkora engedményt adni, inkább kivárnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.