Az indiai monszun a termény helyett az inflációt hizlalja idén

India a júniustól szeptemberig tartó monszunszezont legalább 8 százalékos csapadékhiánnyal zárhatja, amire utoljára 2015-ben volt példa. A monszun létfontosságú az indiai mezőgazdaságnak: ezek a hónapok biztosítják a termények öntözéséhez, valamint a víztározók feltöltéséhez szükséges víz közel 70 százalékát. A világ legnépesebb országában a mezőgazdasági területek közel felén nincs öntözés.

„Az El Nino visszafogta az augusztusi esőzéseket, és szeptemberben sem számítunk javulásra” – mondta az indiai meteorológiai hivatal (IMD) egyik magas rangú és névtelenséget kérő forrása a Reutersnek. Hozzátette: a következő hónapban az északi és keleti államokban a szokásosnál kevesebb csapadék hullhat, délen azonban több lehet az eső. A következő hetek a téli vetésű növények,

Az idei szezon zavarosan alakult, a júniusi esőzések 9 százalékkal az átlag alatt maradtak, míg júliusban 13 százalékkal haladták meg a középértéket. A nyár utolsó hónapjában azonban aszály köszöntött be, az IMD szerint a 2023-as lehet az elmúlt száz év legszárazabb augusztusa. Bizakodásra adhat okot, hogy az utóbbi négy évben a szeptemberi csapadék mennyisége meghaladta az átlagot, ami most is jól jönne a mezőgazdaságnak.

Ha valóban kevesebb eső esik a következő a hónapban, az további élelmiszer-drágulást okozhat. Indiában júliusban 7,4 százalék volt a pénzromlás mértéke éves szinten, azonban az élelmiszer-infláció 2020 január óta nem látott szintre, 11,5 százalékra emelkedett. A zöldségek 37,3 százalékkal, a fűszerek 21,6 százalékkal, a gabonafélék 13 százalékkal, a tejtermékek 8,3 százalékkal lettek drágábbak az előző hónapban.

Az Indiai Központi Bank 2–6 százalékos inflációs célt fogalmazott meg, de az élelmiszer-drágulás megállítása a jövő évi választások miatt egyre sürgetőbb a kormánynak. Hagyma- és paradicsomhiány lépett fel, e két alapvető élelmiszer ára az egekbe szökött. S ha már többet kell költeni ételekre, akkor az indiaiak kénytelenek máshol visszafogni a költekezést, főleg cipőkből és ruhákból vesznek kevesebbet. A boltosok arról számoltak be a hírügynökségnek, hogy ezekből a termékből nem tudnak annyit értékesíteni, mint tavaly.

Emiatt a boltok akár 70 százalékos árengedményeket is kínálnak, az eladók és az üzletvezetők pedig telefonon és a közösségi médiában egyenként is felkeresik a fogyasztókat, hogy egyedi kedvezménnyel bírják őket vásárlásra. Egyesek abban reménykednek, hogy a közelgő fesztiválszezon megdobja a fogyasztást, de többen attól tartanak, hogy élelmiszer-infláció miatt idén ez másképp lesz.