Kína boldogan veszi a drágább orosz olajat is

Változatlanul Oroszország Kína legfontosabb olajexportőre, júliusban annak ellenére megőrizte első helyét, hogy a szállítmányok mennyisége visszaesett a korábbi csúcsról a kisebb árengedmények és a növekvő oroszországi kereslet miatt. A pekingi vámhivatal vasárnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a tavalyihoz képest 13 százalékkal kevesebb, 8,06 millió tonna, vagyis napi 1,9 millió hordó orosz olaj érkezett. Az év első hét hónapjában azonban az import 25 százalékkal meghaladta a tavalyit, és elérte a 60,6 millió tonnát.

A második helyen Szaúd-Arábia áll a tavaly júliusinál 14, a júniusinál 31 százalékkal kevesebb, 5,65 millió tonnával. A visszaesés nem meglepetés, a piac számított rá, mivel Rijád hathavi csúcsra növelte az Ázsiába szállítandó kőolajtípus árát, és tovább csökkentette a kitermelést, napi kilencmillió hordóra a júniusi 9,96 millióról.

A nyugati szankciók és az orosz olajra kivetett ársapka ellenére a magas indiai és kínai kereslet miatt az ESPO fajta ára közelít az irányadó olajfajtákéhoz. 

(Egy dollár 351,6 forint.)

A belső kereslet növekedése miatt a nyugat-oroszországi kikötőkből a júniusinál 18 százalékkal kevesebb olajat indítottak útnak. Az oroszok és a szaúdiak hagyta űrt kihasználták a többiek, Angola például a júniusinál 27 százalékkal több, napi 574 581 hordó olajat szállított a múlt hónapban Kínába.

A geopolitikai feszültségek ellenére egyre több olajat ad el Pekingnek az Egyesült Államok is, a mennyiség a tavalyinak az ötszörösére emelkedett. Az amerikai nyersolajszállítások júliusban napi 161 275 hordót tettek ki, ami azonban jelentős visszaesés a júniusi 742 824 hordóról, mivel az arbitrázsmarzsok szűkültek.

A Malajziából származó import júliusban az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal emelkedett, napi 911 926 hordóra. Malajziát gyakran használják közvetítő pontként az Iránból és Venezuelából érkező, szankciókkal sújtott szállítmányok számára – emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Reuters.